Oldal 76 [76]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
való létezés Borbélyra jellemző toposzait. Az elhunyt költő versei?" alapján életre
hívott, megírt drc-ámaszöveggel nem rendelkező előadás referenciális alappillére a
halott emberi test, amely a rendezés minden mozzanatát átszőve mutatja fel ma¬
gát a színpadon, meghatározva ezzel a színpadkép erővonalait. A halott tetem
arcának boncmestert alakító színész általi vésése és faragása a Halotti pompában
azoknak a műalkotássá kövült életeknek a jele, amelyek az erőszak áldozataivá
váltak: , Az örökké-valóság / hideg, mint a véső, / amellyel faragták / Jézusunknak
arcát. , Annyi halál van, mint ahány / agyban lakik nyelv és szabály".?"§ A szín¬
padra írt alkotás különböző testtörténetek kríziseinek állít emléket, felsorakoz¬
tatva a testi létezés határtapasztalatait, amelyek párhuzamossága és egybeolva¬
dása felülírja az egyén elporladását. Az előadás az emberiségen elkövetett minden
erőszak ábrázolójává válik, a cselekmény történeti szála háttérbe vonulva olvad
be a színpadon ábrázolt gyászszertartásba. A halott test sokrétű ábrázolása a
színpadon sajátos jelrendszer működtetésén keresztül határozza meg az előadás
legintenzívebb mozgásának irányát, amely a tetem térbeli nyomon követésével is
felismerhető. A boncasztal centrális térelemén fekvő élettelen alak hosszas és
naturális bonctani elemzése közben bizonyossá válik a halál beállta, majd meg¬
kezdődik a fej hegesztése és felnyitása, majd a testről lemetszett kézzel és lábbal
való hadakozás. A halott testet jelölő bábu ideiglenes elhagyása a színpadról csak
felerősíti annak a körforgásnak az uralmát a hátrahagyott színpadtér jelrendsze¬
rében, amelyben minden szituáció az élet kioltására irányul. A színpad hátsó
szegletében ismét előbukkanó, megcsonkított bábu kivetett csecsemőre, embrió¬
ra emlékeztet, az előadás második felében pedig felfeszített testként tölti be irá¬
nyító szerepét. Vagyis a traumatizált vagy halott emberi test (mint Krisztus-me¬
tafora) extenziója jelenetről jelenetre járja át az előadást.
A metaforát a metaforikus állításban szereplő fogalmak feszültsége teremti
meg,"" amely a Halotti pompa esetében az erőszakos cselekedetek — bántalma¬
zás, molesztálás, a test szétszabdalása, gázkamrába küldése — és azok Krisztus
halálával történő párhuzamba állítása. Az ember és Krisztus testi történetének
hasonlósága teremti meg az előadás központi metaforáját: minden szenvedő,
fizikai, lelki traumát átélt test Krisztus testével azonosítható. A költői színház
poézise az előadások eseményjellegében ragadható meg leginkább, amelyet a
központi metafora működése indít el. L. Varga Péter elgondolása szerint a köl¬
tészet ,a távol levő közelbe hozása azáltal, hogy a nyom matériájában a
247 Az előadás Borbély Szilárd Halotti pompa című verseskötetét, Míg alszik szívünk Jézuskája
betlehemes misztériumjátékát és az Egy bűntény mellékszálai című, részben dokumentarista
írását veszi alapul.
248 Borbély: Halotti pompa, 25.
24° Ricoeur: Az élő metafora, 124.
«74 ¢