Oldal 75 [75]
A METAFORA LITURGIÁJA
központi metafora segítségével felidézi, majd közel hozza a távolban történt ese¬
ményeket, és segíti az egzisztenciális metafora megszületését a nézőben, amely
válaszadásra késztetheti, határhelyzetbe állíthatja a résztvevőket.
A Halotti pompa Borbély Szilárd verseinek színpadra írása, képi megjelenítése.
Történéseit a versek tartalma határozza meg és az erőszakot átélt emberi test
problematikáját járják körül. Vidnyánszky nem interpretálja az előadás alapjául
szolgáló Borbély-kötetet, a szövegeket a komplex színházi előadás egyik elemeként
alkalmazza. Az előadás alapjául Borbély Szilárd szüleinek tragédiája és a debre¬
ceni költő kötetei — Halotti pompa, Egy gyilkosság mellékszálai, Míg alszik szívünk
Jézuskája — szolgálnak. A színpadképbe ábrázolt, montázsszerűen megjelenített
versek szövegszerű elhangzása csak egy elem a gesztusok és mozgások, valamint
az intenzív zenei háttér, a színészekből álló kórus és az intenzív hanghatások
mellett. A Halotti pompa Borbély verseinek, versfoszlányainak jegyzőkönyvi
szövegekkel dúsított térbe írása, amelyek az előadás alkotói szerint , konkrét szi¬
tuációkká válnak a színpadon, miközben nagyon metaforikusak is egyben".
A színházi szöveg struktúrája az egymásba íródó jelentésrétegek felépítésére,
helycseréjére, majd a jelentések szétírására épül. A Vidnyánszky által rendezett
szertartásbeli tér középpontjában gyilkos aktusok, halottsiratások- és ábrázolások,
testszétszabdalások történnek. A rendezés első színpadképe egy vízszintes hely¬
zetben fekvő óriás bábu, amelyről megállapítják a halál beálltát, majd meggyújtják
a fejét, szétdarabolják, szétvésik a testrészeit, miközben elindul a színpadra ren¬
dezett gyászszertartás. A színpadon felállított boncasztal metaforikus jelentéssel
bíró hely, az áldozat fel- és bemutatásának tere: oltár, ahol az emberi testek meg¬
csonkítására kerül sor. Ezt követően az idős szülők (Ráckevei Anna, Csikos Sándor)
meggyilkolásával kezdődik az erőszakos halál különféle változatainak színpadké¬
pekbe rendezett bemutatása. A fiuk karácsonyi hazaérkezését váró szülőket
(3. kép) a betlehemezőkből gyilkosokká változott színészek ölik meg, az idős férfi
és nő arca az ablaküveghez tapad, ami az erőszakos cselekmény elkövetésének
pillanatában összevérződik. A gyilkosság által okozott lelki megbénulást erősíti
az alkotásban a Borbély hangján bejátszott VII. szekvencia, amely a megváltás
jelentést vesztett fogalmának szöveges megismétlése: , Nem mozdul, hallgat, nem
bocsát, / és nem támad fel már soha." Az előadás első felének olvasata alapján a
világban levő rossz uralkodása láttán az áldozatvállalás értelme megkérdőjelező¬
dik, a bűn megváltása megkérdőjeleződik. Az előadás őrzi a gyilkosság, testben
45 Molnár Klára: Térbeli költészet. Debreceni Csokonai Színház: Halotti pompa. Vidnyánszky
Attila rendezővel és Rideg Zsófia dc-amaturggal Molnár Klára beszélget, A Vörös Postakocsi,
3. évf., 2009. nyár, 9.
246 Borbély Szilárd: Halotti pompa, Pozsony, Kalligram, 2014, 36.
+ 73°