Oldal 74 [74]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
érzelmeket kiváltó szcenikai eszközeinek mozgósításával bevonják a jelenlevőket
egy emberfeletti világ vonzáskörébe.
Mivel a történetmondás linearitása felszámolódik, Sin meglátása alapján ,a
szüzsében így keletkező hézagokat a rendezés a metaforák, szimbólumok, jelek
sűrűn szőtt, komplex referenciahálójával pótolja az értelmezés megkönnyítése
céljából." A Mesés férfiak szárnyakkal játékterében a szereplők csillagászati
eszközökkel vizsgálják az eget, mérnöki precizitással készítik elő az épülő raké¬
taállomást, miközben — Koltai Tamás recenziója szerint — a negyedik király
marionettbábként?? halad előre földöntúli átszellemültséggel. Az előadás repü¬
lésszimbóluma az űr felfeldezését és az erre irányuló több évszázados kísérleteket,
a földtől való elrugaszkodás vágyát fejezi ki, míg a mindenét feláldozó, betlehemi
jászolhoz induló, másokért vezeklést vállaló kiskirály Krisztus előképeként ér¬
telmezhető. A Krisztus-metafora megjelenése a liturgikus szimbólumok, utalások
elterjedését, expanzióját eredményezi a színpad terében. Az előadás színpadte¬
rében előadás közben festett homokfestmények, ikonok, gyertyák, füst jelenik
meg, a recitált szövegnek és az énekelt legendának köszönhetően maga a színpad
egy templomtér jelölőjévé válik. A Mesés férfiak szárnyakkal című alkotás meg¬
határozó alakja nem az űrbejutásért küzdő Gagarin, és nem is a legendában
énekelt negyedik király, hanem az előadás záróképében a homokfestményen
ábrázolt Krisztus (előképe a kiskirály), aki életével és halálával választ ad az em¬
beriség nagy kérdéseire, törekvéseinek súlyára és értelmére. A zárókép homok¬
festménye körül gyűlnek össze az előadás szereplői, a szovjet társadalom tagjai a
kiskirály kíséretében: , Szemét nem vette le a középső keresztről, minél közelebb
ért, annál odaadóbban nézte az Urat. Mert koronázatlan királya minden időknek
és tájaknak, akinek gyermekbölcsőjéhez több mint harminc évvel azelőtt elindult...
Csak egyszer nézett rá fájdalmában az Úr, és már tudott mindent mindörökre."
A Halotti pompa - a Mesés férfiak szárnyakkal című színdarabhoz hasonlóan
— költői eszközökkel élő formanyelve különböző világszintek sűrítéséből, erőtel¬
jes metafora- és szimbólumhasználatból építkezik. A színpad többszólamúsága
mellett a térbe írt metaforák polifóniája az, amely Vidnyánszky alkotásainak
jelentésátvitelét felerősíti, ahogy Ricoeur megfogalmazza ,a metafora egy egy¬
szerű jelentésen belül az e jelentésből hiányzó különféle kontextusoknak a két
hiányzó és egymástól eltérőnek mutatkozó részét tartja össze". A metafora mint
a Krisztus-ábrázolás egyik lehetséges eszköze olyan mozgást hajt végre, amely a
41 Sin: Vázlat a Vidnyánszky Attila-féle költői színházról, 97.
242 Koltai Tamás: Fantaszták, Élet és Irodalom, LIV. évf., 50. szám, 2010. december 17, 23. https://
www.es.hu/cikk/2010-12-19/koltai-tamas/fantasztak.html (Letöltes: 2022. november 7.)
243 Idézet a Mesés férfiak szárnyakkal című előadás szövegkönyvéből.
244 Paul Ricoeur: Az élő metafora, ford. Földes Györgyi, Budapest, Osiris, 2006, 123.
+. 72e