Page 57 [57]
PILINSZKY JÁNOS SZÍNHÁZESZTÉTIKÁJA
alkotót és a befogadót. Transzcendensre való utalása pedig a teljesség elérésének
időn kívüli, ezért mozdulatlan és unalmon túli állapotára irányul." Maczák
kifejti, hogy Pilinszky a tiszta költészet eszméjéhez vélhetően Claudelt tanulmá¬
nyozva jutott el, és a , tiszta színház" fogalmán a költő a cselekményt, jellemáb¬
rázolást, jellegzetes szövegstílust nélkülöző színházat érti." Claudel Johanna a
máglyán című alkotása hívta fel a figyelmét az oratóriumforma mint a , zenébe
való drámai transzcendálás" formájára is, valamint arra, hogy az oratórium a
maga erőteljes zeneiségével , meghívás a néző számára, hogy ő maga öltözzék be
a dräma anyagtalanul fölidezett valösägaba”.!??
A Pilinszky-életmű egyik központi és legsűrűbben használt metaforája a gyil¬
kosság, amely rituális ismétlődése nemcsak a verseiben, hanem drámáiban és
színházeszményében is visszatér: minden ártatlan ember meggyilkolása Krisztus
meggyilkolásának egyetemességébe torkollik. , Csak a vágóhíd melege, /
muskátliszaga, puha máza, / csak a nap van. Üvegmögötti csöndben / lemosda¬
nak a mészároslegények, / de ami történt, valahogy mégse tud végetérni." Pi¬
linszky Passió"" című verse nyomán az ölés, a gyilkosság soha nem tud lezárul¬
ni, univerzális érvényű és hatású cselekvés. A költemény felidézi a megtörtént
múltat, a gyilkosság folyamatát azonban nem zárja le, hanem kitágítja és fenn¬
tartja azt. Olyan allegóriaként ábrázolja, amely a mészárszék árnyékából nemcsak
az auschwitzi eseményekre és a koncentrációs táborok gyötrelmeire vetül rá, de
a megölt Istenfiú, Krisztus keresztre feszítésére, rajta keresztül pedig minden
meggyilkolt ember halálára is. , A gyilkosságban Pilinszky mindig egyben, egy¬
szerre látja Krisztus és a táborok lakóinak legyilkolását. Krisztus mozdulatlan
halála nélkül nincs kultusz, nincs kultúra" — írja Borbély Szilárd. Sepsi kuta¬
tásai bizonyítják, hogy Pilinszky A süket pillantása megtekintése után a költő
verseinek főbb témáit a gyilkosság mint passió, a mise része, a tanú létállapota,
a mozdulatlanság határozzák meg, ? valamint Bűn és bűnhődés című költeményét
a párizsi Wilson-előadás megtekintése után írta az előadás főszereplőjének, az
előadásban rituális gyilkosságot végrehajtó Sheryl Suttonnak."? Ha azonban
ártatlan emberek meggyilkolása a Krisztus-gyilkosságra vezethető vissza, akkor
az ártatlan emberek halála, Krisztus halálához hasonlóan, a megváltáseseménybe
17 Uo., 661-663.
188 Maczäk: Papirdarabok, 95.
189 Pilinszky: Publicisztikai irasok, 545.
Pilinszky János összes versei, szerk. Hafner Zoltán, Budapest, Magvető, 2015, 85.
Borbély Szilárd: Egy gyilkosság mellékszálai, Budapest, Vigilia, 2008, 8.
Sepsi Enikő: A poétikus rituálé tanúja, Pilinszky János — ma, Magyar Napló, XXXIII. évf.,
2021/11, 5.
Sepsi: Pilinszky János mozdulatlan színháza, 96.
1
©
0
191
192
193
55 o