Oldal 30 [30]
FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN
apadásnak indulnak, míg a negyedikben van belőlük a legkevesebb. Az emberi
testet a világegyetemhez hasonlítja:
Ahogy tehát egész tartama folyamán az év valamennyi elemből részesül: a melegből,
hidegből, a szárazból és a nedvesből — világegyetemünkben ugyanis semmi sem tud¬
na fennmaradni az összes többi nélkül, és ha csak egyiküknek is el kellene tűnnie,
akkor valamennyien megsemmisülnének, mert mindannyian egy és ugyanazon tör¬
vény alapján egyesülnek és táplálkoznak egymásból -, ugyanúgy az ember sem tudna
tovább élni, ha a vele született elemeknek akár egyike is hiányoznék belőle.
Bizonyítékként ismét a hajtatás példáját hozza fel: ha ugyanazt a szert az év
négy különböző időpontjában adjuk be, évszakonként más és más testnedvvel
lesz tele a váladék. (A nyolcadik fejezet a betegségek lefolyásáról ad rövid útmu¬
tatást az évszakoknak megfelelően.)
A Galénos neve alatt fennmaradt A testnedvekről tömör összefoglalás olyan
olvasók számára, akiknek az alapelvek nem teljesen ismeretlenek. A mű több
olyan részletre is kitér, amiről Az ember természetéről című szövegben nem esik
szó: rögtön az elején például a minőségeket aktív és passzív ellentétpárra vezeti
vissza, ebből vezeti le a négy elemet, sa makrokozmosz-mikrokozmosz analögia
révén jelenti ki, hogy ezeknek felel meg az emberi testben a négy testnedv, az
időben pedig a négy évszak. Az évszakok és az elemek mellett a testnedvek is
egymásba alakulhatnak, az utóbbiak azonban nem feltétlenül az évszakoknál is
tapasztalható szabályosság szerint. További különbség Galénosnál, hogy több¬
féle átmenet is létezik a testnedvek között, amelyek minőségei vegyes tulajdon¬
ságokat mutathatnak.
Az egyes testnedvek felszaporodásának okait immár nemcsak az évszaknak,
hanem (ezen kívül) az életkornak és az életmódnak (az étrendnek, a mozgásnak,
tevékenységnek és a lelki állapotnak), sőt, a külső hatásoknak is tulajdonítja.
Nyilvánvaló, hogy Galénos (a hippokratési) Az életmódról című könyvben fog¬
laltakat is beemeli summäjäba. Az évszakok és testnedvek összefüggéseire csak
a nyarat hozza fel példaként, az ennek megfelelő életkort (ifjúkor) és alkatot
(epés-kolerikus) tudottnak veszi, pusztán az életmódot és a külső hatásokat
részletezi: , Hiszen az aggodalomtól, a haragtól, a bánattól, a szenvedéstől, a fi¬
zikai erőfeszítéstől, a virrasztástól, a koplalástól és a nélkülözéstől nagyobb
mértékben gyűlik fel a sárga epe testnedve."
Az életkorokból és a hozzájuk tartozó testnedvből fakadó lelki alkatokat Galénos
írja le először: a serdülők (vér) vidámak, bolondosak; a virágkorukban levők (epe)
lobbanékonyak, erőszakosak; az érettebb korúak (fekete epe) haragtartók, nehe¬
zen kiengesztelhetők; az idősek (nyálka) feledékenyek, lassúak, aluszékonyak.
+. 28 +