Oldal 29 [29]
A DE VITA LIBRI TRES KELETKEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI
sow
A Hippokratési Gyűjteményen belül Az ember természetéről című írás 4—7. fe¬
jezetében szerepel a legösszeszedettebben a négy testnedvről szóló tanítás. Az
első három fejezet vitázva cáfolja, hogy az emberi természet egyetlen elemre,
illetve testnedvre vezethető vissza. A negyedik fejezetben szerepel a négy testnedv
megnevezése, és az az alapelv, hogy ezeken alapul a test természete, s ezen mú¬
lik beteg vagy egészséges volta: , [alkkor örvend tehát a legtökéletesebb egészség¬
nek, amikor ezek az elemek helyes arányban keverednek benne minőségi és
mennyiségi szempontból egyaránt, s ezért eszményi a keveredésük [xpáűotc].""
Betegség tehát akkor lép fel, ha ez a helyzet bármilyen módon megváltozik:
vagy az egyes testnedvek minősége romlik, vagy az arányuk, azaz valamelyik
testnedvből túl sok vagy túl kevés van a test bizonyos pontján. Az is gondot jelent,
ha valamelyik kiválik, és elkülönül a többitől. Az ötödik fejezet még egyszer
pontosítja, hogy mindegyik testnedv más és más, s ezt a különböző hajtatószerek
különböző hatásaival bizonyítja: az epehajtó szerek révén epe ürül ki a szerve¬
zetből, a fekete epét hajtók révén fekete epe és így tovább. Leszögezi, hogy ezek
az alkotóelemek születéstől halálig megvannak minden emberben. A hatodik
fejezetben arra igyekszik magyarázatot találni, hogy mások miért feltételezték,
hogy egyetlen alkotóelemre megy vissza az emberi természet — azért, mert azt
tapasztalták, hogy az általuk megjelölt testnedvnek (az epének vagy a vérnek) a
túlzott kiürülése halált okoz. Ezt az érvet szintén a hajtatás példájával cáfolja
meg: ha mértéktelen mennyiségű epehajtó gyógyszert adnak be valakinek, az
csak eleinte hány epét, később a nyálka, a fekete epe és a vér is távozik a szerve¬
zetből. A hajtató orvosságok működését a növények táplálékfelvételéhez hason¬
lítja. A hetedik fejezet tárgyalja a nedvek viszonyát az évszakokhoz, méghozzá
annak alapján, hogy milyen évszakban melyik testnedv szaporodik fel nagyobb
mértékben. Ez a testnedvek és az évszakok közös minőségeivel van összefüggés¬
ben. Télen a nyálka szaporodik fel, mert hideg és nedves, miként a tél is, tavasz¬
szal a vér, mert meleg és nedves, ahogy a tavasz is, nyáron az epe, mert meleg és
száraz, a nyárhoz hasonlóan, ősszel pedig a fekete epe, mert hideg és száraz,
csakúgy, mint az ősz. Az évszakoknál van egyfajta átfedés is, mert a felszaporo¬
dott testnedv még a következő évszakban is erőteljes marad, így az egyes nedvek
és a hozzájuk tartozó betegségek is két évszakon át maradnak jellemzők. Tehát
ciklikus, egész évre kiterjedő körforgásról van szó a testnedvek termelődésében
és a jellemző betegségekben is, az évszakokhoz kapcsolódóan. A testnedvek, bár
a testben állandóan jelen vannak, miután (minőségeiknek megfelelően) az egyik
évszakban felszaporodnak, s a következőben még erősek, a harmadikban
71 Havas: Válogatás a Hippokratészi Gyűjteményből, 35. (Havas László fordítása.)
+ 27 +