Bár ez a hiba a szövegkörnyezetet figyelembe véve már-már komikus, nyelvta¬
nilag helyes, így nyelvtanilag sikeres fordításnak tekinthető. A szándékolt jelen¬
tést viszont valószínűleg nem tökéletesen közvetíti, és az érthetősége vitatható.
Végső soron ez a fordítás jó példa a túlságosan szó szerinti fordításra: nem tel¬
jesen érthetetlen és nyelvtanilag helyes, de a kontextust figyelembe véve túlsá¬
gosan szó szerint hangzik. Ezek a szempontok, amelyek mentén megkülönböz¬
tettük egymástól a túlságosan szó szerinti és az érthetetlen fordításokat.
A többi kategória megértése egyszerűbb. Azokat a példákat, ahol a gépi for¬
dítású szövegből hiányzik egy lefordított szó archaikus változata, a regiszter
alkategóriába soroltuk. Például az angol t/1ose szó referenciafordításban találha¬
tó változata ama, viszont a gépi fordított szövegben azokkal. Ebben, valamint
az ehhez hasonló példákban az eredeti szöveg regisztere nem őrződött meg
teljes mértékben. A gépi fordításban egyetlen kis- és nagybetűkkel kapcsolatos
hiba van, ahol egy szó első betűje nincs megfelelően, nagybetűvel írva. Végezetül
a gépi fordított szövegben egy idézőjellel kapcsolatos hiba is található: a használt
idézőjelek típusa nem egyezik a magyarban használttal, és az idézőjel nincs
megfelelően illesztve. Az, hogy ezek a példák hibás fordításnak tekinthetők-e a
szó szoros értelmében, vitatható, azonban az MOM-keretrendszer lehetőséget
biztosít a kategorizálásukra, így ez megtörtént.
Mindezt összefoglalva ennek a fejezetnek a célja, hogy betekintést nyújtson
abba a módszertanba, melyet a jelen tanulmányban található fordítás értékelé¬
sére használtunk. Mivel az értékelési folyamat szubjektív jellegű, elengedhetetlen
annak megértése, milyen módszert alkalmaztunk a gépi fordítású szöveg érté¬
kelésére. Az itt bemutatott értékelési módszer legnagyobb korlátja minden bi¬
zonnyal az, hogy egyetlen személy végezte. A szöveget különböző szempontok
alapján választottuk ki, ilyen például a kor, a szöveg történelmi jelentősége és a
célnyelven rendelkezésre álló lektorált fordítás.
A vizsgált szöveg a korából és a beszéd jellegéből adódóan számos stíluselemet
tartalmaz. A beszéd 1899-ben hangzott el, ami azt jelenti, hogy lehetnek benne
olyan szavak, melyek a ma beszélt angolban nem vagy nem gyakran használato¬
sak. A fordításokat megvizsgálva nyilvánvalóvá válik, hogy a referenciafordítás
néhány esetben archaikus magyar nyelvezetet tartalmaz. Ennek a fejezetnek a
célja, hogy megvizsgálja és elemezze azokat a hibás fordításokat, melyek a gépi
fordított változatban előfordulnak. A szövegben talált hibákat külön kategóriákba
soroltuk. Mindhárom szöveg megtalálható a függelékben.