Oldal 57 [57]
FORDÍTÓKÉPZÉS ÉS GÉPI FORDÍTÁS
Lesznyák Márta (SZTE) ugyancsak megosztotta, hogy bár érzékelik a gépi
fordítás jelentette kihívást a fordítóképzésben, egyelőre nincsen szisztematikus
megoldásuk a problémára, és a kollégák döntésén, stratégiáján múlik, hogyan
építik be az utószerkesztést az oktatásba. Éppen ezért nem is teljesen világos,
pontosan mennyi és milyen mélységű képzés folyik ezen a téren, de egyértelmű,
hogy az új ismereteknek be kell épülniük a komplex, egységes oktatási rendszer¬
be. Úgy gondolja, hogy a képzés elején nem szerencsés bevonni a gépi fordítást,
mert az utószerkesztéshez összetett nyelvi és fordítási alapkészségekre van szük¬
ség, amelyek elsajátítása elsőbbséget élvez. Jelenleg ezért az első évben kérik a
kollégákat, hogy ne használják az utószerkesztést, csak a második évben. A jövő¬
ben mintegy első lépésként szabadon választható kurzus indítását tervezik az
utószerkesztés témájában, nem kizárólag fordítóhallgatóknak, mivel a gépi for¬
dítás használata nem korlátozódik csak a fordítókra (pl. tudományos publikációk).
Vermes Albert (EKE) megállapította, hogy a beszámolók szerint nagyjából
minden képzőintézmény ugyanott tart. Saját megközelítésüket ugyancsak az
útkeresés jellemzi, a gépi fordítás utószerkesztését szisztematikusan még nem
oktatják a képzésben, és bár sürgetőnek látják a feladatot, az oktatási program
szintjén még nem foglalkoztak a problémával. Jellemzően inkább a szakfordítás
kurzusokon kerül elő a gépi fordítás és az utószerkesztés használata, csupán
egyéni oktatói szinten, ahol hallgatói és gépi fordításokat vetnek össze.
Kovács Tímea (KRE) hasonlóképpen arról számolt be, hogy intézményükben
nincs még beépítve a képzési programba az utószerkesztés oktatása. Úgy gon¬
dolja, hogy a gépi fordításról és az utószerkesztésről szóló ismereteket integrál¬
tan szükséges beépíteni a fordítóképzésbe. Mivel az utószerkesztés a fordításnál
komplexebb feladat, elsősorban az alapokat szükséges megerősíteni, ilyen példá¬
ul a nyelvfejlesztés, a nyelvhelyesség, a kultúraspecifikus jelenségek megismer¬
tetése, valamint a nyelvi tudatosság fejlesztése.
Dobos Csilla (ME) megerősítette, hogy tantárgyi hálóba beépülő képzésről
egyelőre még Miskolcon sem beszélhetnek. Intézményükben a Bevezetés a fordí¬
tás elméletébe előadás-sorozat egyik alkalma vezeti be a hallgatókat a gépi for¬
dítás utószerkesztésének elméleti témakörébe, elsősorban a hallgatók kérdései
alapján. Az ismeretek összegyűjtésében fontos szerepet játszottak a közelmúltban
szervezett továbbképzések, konferenciák, szakmai eszmecserék. Az elmélet
mellett a fordítástechnika órákon párhuzamosan elemzik a gépi fordítómotor
által létrehozott szövegeket és a hallgatói fordításokat, sokkal inkább , játékos"
ismerkedés keretében, ahonnan tovább lehet lépni a komolyabb kompetenciák
fejlesztésére. A hallgatók motiváltak az új, gépi fordítással kapcsolatos ismeretek
elsajátítására.
55 o