fordításhoz a hallgatók sem CAT-eszközöket, sem gépi fordítást nem használ¬
hatnak, hogy valóban a klasszikus fordítói kompetenciákat ellenőrizhessék.
A diplomafordítások esetében viszont nem tiltják, de nem is támogatják a gépi
fordítás használatát és az utószerkesztést, ugyanakkor a szövegminőséget szem
előtt tartva szigorúan szűrik a nyers gépi fordítási kimenetek megjelenését a
célnyelvi szövegekben. Dobos is felhívta a figyelmet, hogy a konzultációk alkal¬
mával nem ellenőrizhető a gépi fordítás használata, mert addigra a hallgató már
utószerkeszthette a gépi fordítás kimenetét, így a tiltás valójában nem reális és
nem megvalósítható.
A képesítő- és diplomafordítások kérdéskörének megvitatása után a kerekasz¬
tal-beszélgetés a gépi fordítások utószerkesztésének oktatásával folytatódott.
A résztvevők azzal kapcsolatban osztották meg egymással gondolataikat, hogy
intézményük tanítja-e a fordítóképzésben részt vevő hallgatók számára az utó¬
szerkesztéshez szükséges készségeket, illetve hogy a képzésen belül mikor és
milyen pedagógiai módszerekkel érdemes bevezetni ezeket az új technológia által
diktált ismereteket a hagyományos fordítási készségek közé.
Első hozzászólóként Csatár Péter (DE) elmondta, hogy intézményük sziszte¬
matikusan még nem foglalkozott a probléma megoldásával, és bár tudatában
vannak ennek szükségességével, az utószerkesztés oktatását sem építették be a
képzésbe. Mindazonáltal egyértelműnek látják, hogy a gépi fordítás és utószer¬
kesztés oktatásának illeszkednie kell a komplexebb pedagógiai folyamatba.
Csatár úgy véli, hogy a képzés során bizonyos, elsősorban nyelvi, nyelvészeti
ismeretek lexikális tudás formájában is rögzíthetők, ezért első lépésként a Beve¬
Zetés a fordítás gyakorlatába kurzus keretein belül kívánják előadás formájában
megismertetni hallgatóikkal a gépi fordítás utószerkesztéséhez kapcsolódó tud¬
nivalókat, szövegnyelvészeti ismereteket, hibatipológiákat, tipikusan előforduló
jellemzőket és problémákat, gyakorlati példákkal illusztrálva. Emellett az atti¬
tűdfejlesztés is nagyon fontos, az a beállítódás, miként kezeljük ezt a helyzetet,
hiszen az utószerkesztés nem is fordítás, nem is lektorálás, sokrétű a feladat,
sokrétűen kell megközelíteni, nehéz elhelyezni a képzésben. Nem elég csupán
egy órába besűríteni az elméletet, támaszkodni kell a többi kurzus során meg¬
osztott ismeretekre is. Az egyéni próbálkozásokon túl ezért most már struktu¬
rálisan is be kell építeni a képzésbe az utószerkesztést, és harmonizálni kell a
többi kompetencia fejlesztésével.