Oldal 58 [58]
ROBIN EDINA — SEIDL-PÉCH OLÍVIA
Kóbor Márta (PTE) ugyancsak arról számolt be, hogy Pécsett önálló utószer¬
kesztés kurzus egyelőre nincs, a képzési struktúra még nem adott erre lehetősé¬
get. A gépi fordítással kapcsolatos ismereteket a harmadik félévben egy fordítás¬
technika és terminológia kurzus keretén belül osztják meg a hallgatókkal,
illetve a CAT-eszközök kapcsán az integrált környezetben megjelennek a gépi
fordítási találatok is. Az utószerkesztés az EU szakfordítás kurzus keretében,
saját kezdeményezésre valósul meg, uniós szövegeken, az Európai Bizottság
eTranslation forditömotorjänak bevonásával. Kóbor úgy látja, hogy horizontá¬
lisan is óhatatlanul belopakodik a gépi fordítás az összes kurzusba már korábban
is, nem lehet késleltetni, a specializációkon is használják a hallgatók. Ez a reali¬
tás változást hozott a képzésbe: korábban a fordítások házi feladatként készültek
el, órán megbeszélés keretében folyt a problémák és megoldások megvitatása;
most azonban már órán zajlik kézműves módszerekkel a fordítás, és az órán
folyik a hagyományos készségek fejlesztése, illetve a különböző fordítási lehető¬
ségek megfontolása. Fordult tehát a kocka, eltolódik a fordítás felé az órai mun¬
ka, nem az ellenőrzés van a fókuszban. További megfontolást igényel, hogy az
alapképzésben működő specializációkon lenne idő és lehetőség olyan készség
fejlesztésére, amelyekre a fordítóképzésben már nincsen kapacitás. Ha globális
koncepcióban gondolkodunk, a specializációk tudnak segíteni, a gépi fordítás
nem csupán a fordítóképzők problémája.
Valentinyi Klára (MATE) beszámolt róla, hogy Gödöllőn a rövid, három féléves
képzés első felében általános fordítástechnika, majd a képzés második felében
szakfordítás oktatására kerül sor. A képzés folyamán megvalósul az utószerkesz¬
tői kompetencia jellemzőinek és a gépi fordítások utószerkesztésére vonatkozó
szabványoknak a bemutatása, valamint az utószerkesztés gyakorlati alkalmazá¬
sának oktatása is, elsősorban a szakfordítás kurzusok keretein belül. Fontosnak
tartja, hogy az utószerkesztés oktatása csupán az alapvető készségek és ismere¬
tek elsajátítását követően kezdődjön meg, ezek közé tartoznak például a lekto¬
rálási és szerkesztési alapismeretek, illetve a terminológiakezelés elmélete. A
képzés során a hallgatók megismerkednek a hibatipológiákkal, a gépi fordításra
jellemző hibatípusokkal, és inkább játékos megközelítéssel folyik a gyakorlás az
útkeresés jegyében. Véleménye szerint a gépi és a hallgatói fordítások összeve¬
tése mellett hasznos gyakorlatnak bizonyult, hogy a hallgatók értékelik a külön¬
böző fordítómotorok teljesítményét, ez segíti őket a tudatos utószerkesztésben.
A képzés során ugyanis kiemelten fontos a tudatosítás, a reflexiók fejlesztése,
valamint az indoklások megfogalmazása, példákkal alátámasztva.
Szabó Csilla (BME) elmondta, hogy intézményükben három féléves képzések
indulnak, hat idegen nyelven. Megtették már az első lépéseket, hogy szisztemati¬
kusan beépítsék a képzésbe a gépi fordítás és az utószerkesztés oktatását.
s 56"