Oldal 29 [29]
AZ UTÓSZERKESZTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOMPETENCIAELEMEK
képességek (az ügyfél tájékoztatása) és a szolgáltatásnyújtás. A másodlagos kom¬
petenciák 1. a nyelvi kompetenciák; 2. a nyelven kívüli ismeretek; 3. az instrumen¬
tális kompetencia; 4. a kutatási kompetencia; 5. a lektorálási kompetencia; 6. a
fordítási kompetencia; 7. a gépi fordítási kompetencia; és 8. az utószerkesztési
kompetencia." Fontos kiemelni, hogy a modell 2021-es változatában Nitzke és
Hansen-Schirra a fordítói kompetenciát az utószerkesztői kompetencia alapjaként
határozzák meg, és hangsúlyozzák, hogy az utószerkesztőnek képzett fordítónak
kell lennie, hiszen a két művelethez ugyanazok a készségek szükségesek."
Mindebből az következik, hogy a PACTE csoport fordítóikompetencia-modellje
tartalmazza azokat az elemeket, amelyek célnyelvi szöveg létrehozásához szük¬
ségesek, akár fordításról, akár utószerkesztésről van szó, ezért alkalmasnak
ítéltük arra, hogy a kutatásunk elméleti alapjául szolgáljon.
AZ UTOSZERKESZTES VIZSGALATA
A gépi fordítások utószerkesztésének vizsgálata a 21. század első éveiben indult
virágzásnak, amikor a statisztikai modelleken alapuló fordítómotorok már több
nyelvpár esetében is jó minőségű, javításra érdemes fordításokat hoztak létre. A
neurális gépi fordítás megjelenésével tovább nőtt a téma népszerűsége, és a
publikációk számának robbanásszerű növekedése napjainkban is tart. Az utó¬
szerkesztés empirikus vizsgálata általában a következő témákat érinti:
a) az utószerkesztett szövegek minősége,
b) az utószerkesztésre szánt idő, amelyet a szakirodalomban általában a haté¬
konyság mutatójának tekintenek,
c) az utószerkesztés során jelentkező kognitív erőfeszítés,
d) az utószerkesztésre jellemző hibatípusok meghatározása,
e) a fordítók utószerkesztéssel kapcsolatos attitűdjei.
Bár az eredmények igen gyakran ellentmondásosak, összességében úgy tűnik,
hogy az utószerkesztett szövegek nem gyengébb minőségűek, mint a fordított
szövegek (Ignacio Garcia," Joke Daems és munkatársai, ? Yangfang Jia és
5 Jean Nitzke — Silvia Hansen-Schirra — Carmen Canfora: Risk management and post-editing
competence, JoSTrans: The Journal of Specialised Translation, vol. 31, 2019, 239—259.
2 Nitzke-Hansen-Schirra: À short guide to post-editing, 70.
2 Ignacio García: Is machine translation ready yet?, Target, vol. 22, 2010/1, 7-21.
22 Joke Daems — Sonia Vandepitte — Robert Hartsuiker — Lieve Macken: Translation methods and
experience: A comparative analysis of human translation and post-editing with students and
professional translators, Meta, vol. 62, 2017/2, 245-270.
+. 27°