Oldal 28 [28]
LESZNYÁK MÁRTA
A kompetenciamodellhez fejlődési modell is tartozik (PACTE"). A fordítói
kompetencia fejlődése során a kezdő fordító nemcsak új ismereteket és készsé¬
geket sajátít el, hanem lezajlik a meglévő kompetenciák és tudáselemek átalakí¬
tása és átstrukturálása is. Bár az alkompetenciák összefüggő rendszert alkotnak,
az egyes alkompetenciák fejlődése bizonyos mértékig önállóan zajlik, ráadásul a
fordítás irányától, a szöveg típusától és tartalmától, valamint egyéb háttérválto¬
zóktól függően az egyes kompetenciaelemek nagyobb jelentőségre tehetnek szert,
ezért gyorsabban is fejlődhetnek.
Mivel az utószerkesztés kutatása csak alig több mint egy évtizedes múltra
tekint vissza, lényegesen kevesebb a magyarázó kompetenciamodellek száma is.
Nem ritka az sem, hogy az utószerkesztés kognitív mechanizmusainak tárgya¬
lásakor a szerzők a lektoräläsikompetencia-modellekre (pl. Robin Edina," Isabelle
Robert és munkatársai") támaszkodnak, és ezekből kiindulva próbálják az utó¬
szerkesztéshez szükséges készségeket és képességeket meghatározni.
Részletesen kidolgozott utószerkesztőikompetencia-modelIl jelenleg kettő léte¬
zik a szakirodalomban. Egyrészt Celia Rico és Enrigue Torrejón 2012-es modell¬
je, " akik három nagy kompetenciahalmazt különítettek el: a központi kompeten¬
ciaelemeket, a nyelvi készségeket és az instrumentális kompetenciát. Jelen
pillanatban azonban úgy tűnik, hogy Jean Nitzke és munkatársai, " illetve Nitzke
és Silvia Hansen-Schirra"" modellje válik uralkodóvá. Ez a modell integrálja a
PACTE csoport forditöikompetencia-modelljet, valamint Robert &s munkatärsai
lektorálási modelljét, illetve kiegészíti azokat, és ezzel komplexebbnek, kidolgo¬
zottabbnak hat, mint elődje. A modell négy elsődleges (központi — core) és nyolc
másodlagos (segéd)kompetenciát határoz meg. Az elsődleges kompetenciák a ri¬
zikófelmérés (szabad-e gépi fordítást választani), a stratégiai döntés (teljes vagy
részleges utószerkesztést kell-e végezni), a konzultációs és kommunikációs
13 PACTE: First Results of PACTE Group’s Experimental Research on Translation Competence
Acquisition: The Acquisition of Declarative Knowledge of Translation, MonTI Special Issue —
Minding Translation, 2014, 85-115, 92-93; PACTE: The second stage of PACTE group’s research.
Experimental research into the Acquisition of Translation Competence, in Amparo Hurtado
Albir (ed.): Researching Translation Competence by PACTE Group, Amsterdam-Philadelphia,
John Benjamins, 2017, 303-308, 303-305.
Edina Robin: The translator as reviser, in Ildikö Horväth (ed.): The modern translator and
interpreter, Budapest, Eötvös University Press, 2016, 45-56.
Isabelle Robert — Aline Remael — Jimmy Ureel: Towards a model of translation revision competence,
The Interpreter and Translator Trainer, vol. 11, 2017/1, 1-19.
Celia Rico — Enrique Torrejön: Skills and profile of the new role of the translator as MT post¬
editor, Revista Tradumatica: Tecnologies de la Traducciö, vol. 10, 2012, 166-178.
Jean Nitzke — Silvia Hansen-Schirra — Carmen Canfora: Risk management and post-editing
competence, JoSTrans: The Journal of Specialised Translation, vol. 31, 2019, 239-259.
Nitzke-Hansen-Schirra: A short guide to post-editing.
=
m
a
=
S
=
œ
+ 26 +