KÜLÖNBÖZNEK-E A GÉPI FORDÍTÁS HIBÁI A HUMÁN FORDÍTÁSI HIBÁKTÓL?
a hallgatókat is félrevezette, de közülük többen felismerték a problémát, és meg¬
felelő megoldást választottak.
Michael Carl és Cristina Báez" felteszi azt a kérdést, hogy a gépi fordításban
hibákat okozó szavak a humán fordításban is problémát okoznak-e, és ugyanazok
a szavak okoznak-e problémát a különböző nyelvekre történő gépi fordításokban?
Úgy találják, hogy az információs hibákat (accuracy errors) a nem egyértelmű
forrásnyelvi elemek okozzák, és ezek azonosak a gép és a humán fordító számá¬
ra, függetlenül attól, milyen nyelvre fordítunk. Ez az eredmény csak részben
egyezik a fenti előkísérlet eredményeivel: úgy tűnik, hogy Carl és Báez kutatása
elsősorban a szavak fordítására koncentrál, míg a magyarról angolra történő
humán és gépi szakszövegfordításban — a tapasztalat szerint — a hibák egyik fő
forrása az, hogy a magyar szöveg rossz, bonyolult, nem egyértelmű, redundáns."
Ezzel szemben a tapasztalat és a fenti kísérlet is azt mutatja, hogy az egyér¬
telmű szavak fordítása is okozhat gondot a gépnek: a kajszi, a meggy, a jégháló,
a hőingás elég egyértelműek, a gép ennek ellenére nem találta a helyes fordítást.
Persze az egyértelmű szavak kontextusban nem feltétlenül maradnak egyértel¬
műek, így az ipar általában egyértelmű, de ebben a szövegben nem.
A hibák azonosítása utószerkesztésben
Ez a kísérlet nem vizsgálta azt a kérdést, milyen hibákat azonosítanak könnyen
az utószerkesztők. Mindamellett feltételezhetjük, hogy azok a hibák, amelyek
nyilvánvalók (indokolatlan kihagyás, betoldás, csere, nem-fordítás stb.), és humán
fordításban nem fordulnak elő, az utószerkesztés során könnyen azonosíthatók.
Mint már említettem, a pontatlan magyar megfogalmazásból és terminushasz¬
nálatból eredő hibák részben a hallgatókat is megtévesztették. Feltételezhető,
hogy a poliszémia, az összetett szavak rövidítése, a megtévesztő magyar termi¬
nushasználat és a visszautalások eltérő konvenciói miatt keletkező problémákat
a hallgatók nehezebben azonosították volna, tehát az utószerkesztés tanítása
során ezekre kell külön gondot fordítani. Természetesen ezek csak feltételezések,
15 Michael Carl — Cristina Toledo Báez: Machine Translation Errors and the Translation Process:
A Study across Different Languages, Journal of Specialised Translation, vol. 31, 2019/1, 107-132.
https://www.jostrans.org/issue31/art_carl.pdf (Letoltés: 2023. februar 8.)
16 Lásd: Heltai Pál: Kerekasztal-indító: Fordított és nem fordított szövegek minősége, in Bódi Zoltán
— Sz. Hegedüs Rita - Szöllösy-Sebestyen Andräs (szerk.): Magyar szaknyelvek a Kárpát¬
medencében, Budapest, Tinta, 2018, 117-123; ud: Forditott és nem fordított szövegek érthetősége,
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 12. évf., 2017/1, 29-41.