Page 18 [18]
TÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
Összesen 298 intézményt kerestünk fel, és 118 programot néztünk meg sze¬
mélyesen. A kutatásban minden szervezet önkéntesen vett részt. Kivétel nélkül
minden olyan szervezetet bevontunk a kutatásba, akik (i) megfeleltek az ala¬
csonyküszöbű kritériumainknak, (ii) válaszoltak a megkeresésünkre, (iii) az
adatfelvételi időszakban a kutatásba illeszkedő programjuk futott, és (iv) erröl
tájékoztattak bennünket. Nem végeztünk semmilyen szelekciót vagy válogatást:
aki küldött időpontokat, annak a programját meglátogattuk. Ez alapján feltehe¬
tően csaknem a teljes magyar szcénát lefedte a kutatás. Nem rangsoroltunk a
programok között, nem minősítettünk, ehelyett összefoglaló képet adtunk a
hazai tendenciákról; egyaránt közzétettünk statisztikai adatokkal alátámasztott
eredményeket és megfigyeléseken alapuló elemzéseket. A kutatás során legjobb
tudásunk szerint, a lehető legobjektívebb módon, azonos módszertan mentén
közelítettünk a szakma minden érintettje felé.
2017-ben az InSite Drama az öt évvel korábbi kutatási eredmények alapján
széleskörű egyeztetéssorozatot kezdeményezett, amely kísérlet volt a színházi
nevelési / színházpedagógiai programok kapcsán egy széleskörű konszenzushoz
közelítő (i) terminológia, (ii) minősítési rendszer és (iii) stratégia kialakítására.
Az egyeztetési folyamat alulról jövő kezdeményezés volt, az elmúlt években
számos szakmai fórumon megfogalmazott kérdésekre próbált meg reagálni. Arra
tettünk kísérletet, hogy a területünket évek óta foglalkoztató kérdésekre önszer¬
veződéssel és széleskörű szakmai vitával keressünk közös válaszokat. Ennek a
folyamatnak az eredményeit egy újabb kötetben foglaltuk össze.?
Az elmúlt tíz év során számos izgalmas és rendkívül szerteágazó kutatás
irányult a területre, amelyből a 2017-ig tartó időszakot az imént említett kötet
»Hogyan nézhet ki az elefánt?" című záró fejezetében már megkíséreltem átte¬
kinteni. Ugyan az azóta eltelt hat évben még tovább növekedett a területet célzó
kutatások száma, ma is vállalom az alábbi megfigyelést:
Rendkívül fiatal és folyton változó területünket különféle nézőpontokból, különféle
tudományos paradigmák mentén, különféle axiómákra alapozva, különféle logikával,
módszertannal és metanyelvvel vizsgálja, alakítja kutatók garmadája, akik egymás
szaknyelveit sem mindig értik: pszichológusok, szociológusok, kulturális antropoló¬
gusok, neveléstudósok és színháztudósok. Ez a kánon kiegészül a terület leírására
szavakat kereső kritikusokkal és szakírókkal, és kiegészül a saját praxisuk dokumen¬
tálására vállalkozó gyakorlati szakemberek ezerféle nyelvhasználatával is.?
? Cziboly Ádám (szerk.): Színházi nevelési és színházpedagógiai kézikönyv, Budapest, InSite Drama,
2017.
3 Uo., 214.
+16 +