Oldal 12 [12]
SZINHÄZON INNEN — PEDAGÖGIÄN TÜL
Ez a tudománytörténeti helyzet sürgette, hogy a kutatócsoport újra elvégezzen
egy induktív és empirikus munkát. Hajós Zsuzsa önbevalláson alapuló, országos
adatgyűjtése 2023 tavasza óta elérhető a www.szinhazineveles.hu weboldalon,
szociológiai kiértékelését pedig Cziboly Ádám e kötetet nyitó tanulmánya végzi
el, mely tényszerűen jelzi az elmúlt tíz évben bekövetkező változásokat. Golden
Dániel viszont a korszerű tanulás forrás-, folyamat- és problémaalapú megköze¬
lítési módjai felől tekint a kirajzolódó , nagyképre", és a részvételiséget is egyfaj¬
ta pedagógiai komponensként azonosítja. Ez a vizsgálati horizont teszi lehetővé,
hogy feltegye a minőségbiztosítás (és az esztétikai elemzés) szempontjából
kulcsfontosságú kérdést: a statisztikailag leggyakrabban használt tevékenységi
formák képesek-e valóban a kitűzött cél elérését szolgálni, vagy üres automatiz¬
musokként a kívánatossal éppen ellenkező hatással bírnak.
Ezt a problémát járja körül egy műfajtörténeti, egy műfajelméleti és egy színház¬
történeti tanulmány is. A színházi nevelés legnagyobb hagyománnyal (így legsta¬
bilabb kánonnal) rendelkező képződményében, a TIE műfajában vizsgálja a színház
és az interakció viszonyát Bethlenfalvy Ádám, aki jeles szakemberekkel készült
interjúkban elemzi e forma magyarországi alakulásának kulcsmozzanatait. Fóku¬
szában a komplex színházi nevelési előadás alakulása áll, arról számol be, hogy mi
befolyásolta leginkább az alkotók gondolkodását. Szemessy Kinga és Végvári Vik¬
tória a kortárs tánc- és bábelméletek mély megértettségéről tanúskodó és konkrét
gyakorlatok leírásaival illusztrált kollektív esszéje a , cselekvő anyag", illetve ,,a
kényelmetlenség elkerülhetetlensége" felől járja körül a részvétel , felfedezésként"
és , újra-feltalálásként" értett folyamatát. Kiss Gabriella tanulmánya pedig a kortárs
magyar szcéna olyan előadás-dramaturgiáit elemzi, amelyek innovációja a
kollaboratív munkaformák heterarchikus voltára és a kontingencia esztétikájára
vezethetők vissza. Célja oly módon kapcsolódni a terminológia munkacsoport
2017-ben befejeződött munkájához, hogy közben a kockázatvállalás politikusságát
hangsúlyozva árnyalja a Színházi nevelési és színházpedagógiai kézikönyv , részvé¬
teli színházi formák" és ,bevonódás" szócikkeit. Végső soron ezeket a törekvéseket
olvastatja újra Gemza Melinda írása, mégpedig a társadalmi felelősségvállalás ho¬
rizontjából. A hazai színházpedagógia vidéki diszpozitívumának elemzését kezde¬
ményező munka ugyanis a fenntarthatóság szempontjából érvel amellett, ? hogy a
kőszínházak üzemszerű működésének szem előtt kell tartaniuk saját mikro-, illet¬
ve makrokörnyezetük állapotát, melynek egyik lehetséges útját, jó gyakorlatát a
debreceni Csokonai Színház ifjúsági programja modellálja.
Kiss Gabriella
8 Vö. Gócza Anita: Hangosító 48. — Vidékiség: tabuk és dilemmák. Háda Fruzsinát, Kelemen
Kristófot, Kricsfalusi Beatrixot és Nagy Zsoltot Gócza Anita kérdezte, Színház.net, 2024. febru¬
är 22. https://szinhaz.net/2024/02/22/hangosito-48-videkiseg-tabuk-es-dilemmak/ (Letöltes:
2024. märcius 23.)