Oldal 12 [12]
OCR
SZINHÄZON INNEN — PEDAGÖGIÄN TÜL Ez a tudománytörténeti helyzet sürgette, hogy a kutatócsoport újra elvégezzen egy induktív és empirikus munkát. Hajós Zsuzsa önbevalláson alapuló, országos adatgyűjtése 2023 tavasza óta elérhető a www.szinhazineveles.hu weboldalon, szociológiai kiértékelését pedig Cziboly Ádám e kötetet nyitó tanulmánya végzi el, mely tényszerűen jelzi az elmúlt tíz évben bekövetkező változásokat. Golden Dániel viszont a korszerű tanulás forrás-, folyamat- és problémaalapú megközelítési módjai felől tekint a kirajzolódó , nagyképre", és a részvételiséget is egyfajta pedagógiai komponensként azonosítja. Ez a vizsgálati horizont teszi lehetővé, hogy feltegye a minőségbiztosítás (és az esztétikai elemzés) szempontjából kulcsfontosságú kérdést: a statisztikailag leggyakrabban használt tevékenységi formák képesek-e valóban a kitűzött cél elérését szolgálni, vagy üres automatizmusokként a kívánatossal éppen ellenkező hatással bírnak. Ezt a problémát járja körül egy műfajtörténeti, egy műfajelméleti és egy színháztörténeti tanulmány is. A színházi nevelés legnagyobb hagyománnyal (így legstabilabb kánonnal) rendelkező képződményében, a TIE műfajában vizsgálja a színház és az interakció viszonyát Bethlenfalvy Ádám, aki jeles szakemberekkel készült interjúkban elemzi e forma magyarországi alakulásának kulcsmozzanatait. Fókuszában a komplex színházi nevelési előadás alakulása áll, arról számol be, hogy mi befolyásolta leginkább az alkotók gondolkodását. Szemessy Kinga és Végvári Viktória a kortárs tánc- és bábelméletek mély megértettségéről tanúskodó és konkrét gyakorlatok leírásaival illusztrált kollektív esszéje a , cselekvő anyag", illetve ,,a kényelmetlenség elkerülhetetlensége" felől járja körül a részvétel , felfedezésként" és , újra-feltalálásként" értett folyamatát. Kiss Gabriella tanulmánya pedig a kortárs magyar szcéna olyan előadás-dramaturgiáit elemzi, amelyek innovációja a kollaboratív munkaformák heterarchikus voltára és a kontingencia esztétikájára vezethetők vissza. Célja oly módon kapcsolódni a terminológia munkacsoport 2017-ben befejeződött munkájához, hogy közben a kockázatvállalás politikusságát hangsúlyozva árnyalja a Színházi nevelési és színházpedagógiai kézikönyv , részvételi színházi formák" és ,bevonódás" szócikkeit. Végső soron ezeket a törekvéseket olvastatja újra Gemza Melinda írása, mégpedig a társadalmi felelősségvállalás horizontjából. A hazai színházpedagógia vidéki diszpozitívumának elemzését kezdeményező munka ugyanis a fenntarthatóság szempontjából érvel amellett, ? hogy a kőszínházak üzemszerű működésének szem előtt kell tartaniuk saját mikro-, illetve makrokörnyezetük állapotát, melynek egyik lehetséges útját, jó gyakorlatát a debreceni Csokonai Színház ifjúsági programja modellálja. Kiss Gabriella 8 Vö. Gócza Anita: Hangosító 48. — Vidékiség: tabuk és dilemmák. Háda Fruzsinát, Kelemen Kristófot, Kricsfalusi Beatrixot és Nagy Zsoltot Gócza Anita kérdezte, Színház.net, 2024. februär 22. https://szinhaz.net/2024/02/22/hangosito-48-videkiseg-tabuk-es-dilemmak/ (Letöltes: 2024. märcius 23.)
