IV. Hogyan hozunk döntéseket az életünk végéről? ! 81
építkező filozófiai megközelítésekre (pl. a halál filozófiája névvel
illethető területre), vagy a különböző (platonista, arisztoteliánus,
sztoikus, epikureus) antik filozófiai gyakorlatokat a mai körülmények
között felelevenítő irányzatokra. Végső soron a filozófia egyik hagyo¬
mányos célkitűzése a halál kérdéseivel való számvetés.
Az eutanázia nem csupán orvosi kérdés. Így a tájékozott beleegye¬
zéshez, ami bioetikai alapelv, nem elegendő, ha csak az orvosi lehe¬
tőségekről kapunk tájékoztatást, azokat vesszük fontolóra. Bármilyen
furcsának is tűnjön, az autonóm, szabad döntéshez szükséges teljes
körű tájékoztatásnak a halálról kialakított filozófiai nézeteket is fi¬
gyelembe kell vennie. Végső soron életről és halálról hozunk döntést.
A mai filozófia így kapcsolódhat az eutanázia kérdéséhez, segítséget
nyújtva a mai embereknek abban, ahogy az életük végén rájuk váró
döntéseiket meghozzák. A kérdés nem mindig az, hogy mit érzek,
mit akarok, hanem hogy mi a helyes.
Gyászjelentésekben gyakran visszatérő fordulat a , türelemmel viselt
hosszú betegség" tipikusan daganatos betegségben elhunyt személyek
esetében. A kifejezés felidézi bennünk a betegség és a kezelések által
okozott kínzó fájdalmat és szenvedést, az életminőség drasztikus
csökkenését, a beteg és hozzátartozói számára egyaránt súlyosan
megterhelő időszakot. Ugyanakkor bizonyos méltóságot is sugall, a
haldoklás folyamatának méltóságteljes megélését, elfogadását, egy¬
fajta ,jó halált; ami tiszteletet ébreszt bennünk.
Vajon miféle etika vagy filozófia képes ma számot adni a haldokló
beteg helytállásáról az életet lezáró nagy megpróbáltatások közepet¬
te? Mit jelent méltósággal viselni a betegséget és halált, illetve miért
jobb ez, mint fellázadni a sors ellen? A bioetikai cikkek és könyvek
leginkább az egészségügyi intézményrendszer szakemberei, első¬
sorban orvosok, orvostanhallgatók, illetve ápolók számára íródnak
megtanulandó tankönyvek formájában, formális oktatási folyama¬
tuk részét képezve. Emellett a modern bioetika olyan társadalmi
kérdéseket vet fel, amelyek új orvosi, biotechnológiai lehetőségek