Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000131/0000

Életvégi döntések

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Barcsi Tamás, Kőmüves Sándor, Nemes László
Title (EN)
End-of-Life Decisions
Field of science
Etika, moralitás, bioetika / Ethics and morality, bioethics (12958), Filozófia, filozófiatörténet / Philosophy, history of philosophy (13033)
Series
A bioetika kérdései
Type of publication
monográfia
022_000131/0071
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 72 [72]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000131/0071

OCR

70 / NEMESLÁSZLÓ a gyógyítás szolgálatába, mindinkább előtérbe kerül az a lehetőség, hogy ne az orvos menjen a beteg házába, hanem a beteget szállítsák az erre kialakított nagy egészségügyi intézménybe, a kórházba. Ezt a folyamatot olyan egyszerű technikai vívmányokis segítették, mint a mentőautók megjelenése, illetve a széles körben hozzáférhető telefonszolgálat. Ma számunkra magától értetődik, hogy ha valakit a környezetünkben szívroham vagy baleset ér, könnyen hívhatunk mentőt, ami gyorsan a kórházba szállítja, ahol élete jól felszerelt és szakértő orvosok közreműködésével a korábbiaknál lényegesen nagyobb eséllyel menthető meg. Amellett, hogy orvosilag ez jelentős előrelépés, átalakítja a páciens-orvos kapcsolatot is, számos új etikai dilemmát vetve fel. Kórházban, szigorú orvosi felügyelet mellett az emberek úgy érezhetik, hogy az idegen környezetben elveszítik önrendelkezési képességüket, kiszolgáltatottá válnak, mások döntenek helyettük. Az élet végén ez különösen felerősödő probléma. Míg a huszadik század elején az emberek többsége az otthonában halt meg, a század végétől ez drasztikusan megváltozott, legtöbben kórházi környezetben halnak meg, mégpedig sok esetben bizonyos életvégi orvosi döntések eredményeként. A modern egészségügyi intézményrendszert, a klinikai és a körházi környezetet gyakran éri az a kritika, hogy technicizált, és bürokratikus, dehumanizált viszonyok jellemzik, ahol az egyes emberi személy, a páciens szempontjai a háttérbe szorulnak. Többek között Michel Foucault francia filozófus mutatott rá az orvosi intézmények hatalmi szerepének megváltozására. Ami egyrészt nyilvánvaló orvosi áttörések és sikerek sorozata, sok ember életében a szabadság korlátozásaként jelenik meg, akár kifejezett félelmek formájában, hogy életük vége kikerül a személyes autonómiájuk hatásköre alól: idegen környezetben, idegen emberek között halnak meg, akár olyan körülmények között, ami nem szolgálja emberi méltóságukat. Az 1960-70-es évektől egyre több olyan aggály jelent meg, Amerikában és Európában egyaránt, hogy a modern, továbbra is gyorsan fejlődő orvoslás gyakorlatát fokozott etikai szabályozás alá kell venni, ezen a területen is érvényesíteni szükséges a társadalmi etika akkoriban előtérbe kerülő két pillérét: az egyéni szabadság (autonómia) elvét és a társadalmi igazságosság szempontjait. A modern szem

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1595 px
Image height
2422 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.07 MB
Permalink to jpg
022_000131/0071.jpg
Permalink to ocr
022_000131/0071.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu