122 / 3.ANŐK TESTÉNEK ÉS SZEXUALITÁSÁNAK MEDIKALIZÁCIÓJA
3.14. A NŐI NEM MEDIKALIZÁCIÓJÁNAK JÖVŐJE
A nők medikalizációjának vonatkozásában Immanuel Kantot para¬
frazeálva joggal merülhet fel bennünk a szerző három klasszikus
kérdése: Mit tudhatok? Mit kell tennem? Mit remélhetek?
Mint azt láttuk, az interdiszciplinaritás megteremti a lehetőségét
annak, hogy az androcentrikus értékeket és normákat leírjuk, és
hatásait szemléletes példákon bemutatva értékeljük. Tudjuk, hogy a
nyugati kultúránkat meghatározó hierarchikus nemi különbségek az
emancipatorikus küzdelmek ellenére is jelentős gazdasági, kulturális,
pszichológiai és egészségügyi következménnyel bírnak.
Egy gyermek születése végtelen sok szimbólumot rejt magában.
A szüléshez társuló némiképp közhelyes asszociációink az , új életről"
és , új lehetőségekről" ideális esetben elősegíthetnék, hogy a felnö¬
vekvő generációkat hozzásegítsük ahhoz, hogy olyan mikro- és mak¬
rokörnyezetben szocializálódjanak, melyben fel sem merül, hogy a
szülészeti ellátást igénybe vevő nő a priori sajátossága az irraciona¬
litás, vagy a döntésképességében biológiai és/vagy kulturális okokból
fakadó visszamaradottság. A számos pozitívum ellenére ez egyelőre
a világ számos országában azonban nagyrészt csak remény. A szülés
medikalizációjával kapcsolatban Bánfalvi Attila két egymással némi¬
képp ellentétes utópia képét vetíti az olvasó elé. Valóban úgy tűnik,
két út van, melyek közül az egyik a medikalizáció lehengerlő elfaju¬
lása, a másik pedig a humanizált szülészeti kultúra meghonosodása:
, Ha a nők nem képesek megtalálni a módját annak, hogy nagyobb kont¬
rollra tegyenek szert gyermekkihordási lehetőségeik felett a jelenben,
akkor a jövő igazi veszélyeket rejt számukra, amikor a nők talán nem
csak láthatatlanná válnak a diskurzusban, hanem valóságosan hiányoz¬
ni fognak a reprodukciós folyamatból. Mert néhány férfi szakember szá¬
mára az autoritásukat érő jelenlegi kihívás egyik megoldása az, hogy a
nők diszkurzív kitörlését beillesztik az orvoskönyvekbe azzal, hogy szó
szerinti értelemben kitörlik őket a reprodukcióból és a gyermekszülésből:
ez a kitörlés az in vitro fertilizáció, az alternatív fejlesztő médiumok (a
Pôtanyäk’, a holnap mesterséges méhei), és az emberi klónozás eljárásai
révén lehetségessé válik" (Treichler 1990, 130 idézi Bánfalvi 2013, 59).