Page 123 [123]
3.13. A pozitív szülésélményt facilitáló tényezők és a medikalizáció ártalmai ! 121
m
medikalizäciöjät, azaz a műtét rutinszerű elvégzését alacsony rizikó¬
besorolású nők esetében olyan jelenségként szokás értékelni, amely
etikailag nem indokolható.
A vajúdás és a szülés testtapasztalatainak fenomenológiai jelentő¬
sége (spontán szülésindulás, fájdalom, rendszeres kontrakciók, az
újszülöttel való bőr-bőr kontaktus) a szüléstörténetek vissza-vissza¬
térő toposzai. A gyermek születésében való aktív közreműködés ér¬
zése egyúttal az anyává válás határtapasztalata is, ezért jelentőségét
nem lehet alábecsülni (Bryanton et al., 2008). Több kutatás is vizsgál¬
ta a hüvelyi szülés testtapasztalatainak jelentőségét, amelyek közös
megállapítása, hogy a fájdalom testi megéléséhez társul az anyává
válás tudatának pszichológiai gyarapodása ( Velho et al., 2012).
Az egészséges újszülöttek anyától való szeparációja nemcsak eg¬
zisztenciális értelemben véve meghatározó élmény, hanem a gyermek
számára is kedvezőtlen pszichoszomatikus válaszreakciókkal jár
együtt. Bizonyított, hogy a nem egészségügyi okokból elválasztott
újszülöttek szívverése és légzése is szaporább, vércukorszintjük pe¬
dig alacsonyabb azokkal összehasonlítva, akik a bőr-bőr kontaktus
már fentebb említett előnyeit is élvezik (Moore 2016). A Royal Col¬
lege of Obstetricians and Gynecologists még a SARS-CoV-2 jarvany
idején is arra szólított fel, hogy a rutinból, megelőző célzatból tör¬
ténő szeparációt mérlegelni kell, tekintettel a közös elhelyezésnek
az újszülött táplálására és a kötődésre gyakorolt kedvező hatásaira
(Stuebe 2020).
Egy 2005-ben Észak-Angliában végzett randomizált kutatásban
két csoportba rendezték az újszülött-édesanya párokat. Az egyik cso¬
portban az anyák a hüvelyi szülés után azonnal megkapták gyerme¬
küket és bőr-bőr kontaktust létesítettek, míg a másik csoportnál csak
a szárazra törölt és bepólyált gyermeket kapták kézhez. Az azonnali
bőrkontaktus kialakítása nemcsak az anyák szüléssel való elégedett¬
ségére hatott jótékonyan, hanem növelte az esélyét az anyatejes táp¬
lálás korábbi kialakításának is, ami a kötődést is jótékonyan befolyá¬
solta (Carfoot et al., 2005). Ennek tükrében megállapíthatjuk, hogy
az újszülöttek rutinszerű szeparációja káros gyakorlat, mely potenci¬
álisan elkerülhető orvosi beavatkozásokat is szükségessé tehet.