Page 91 [91]
3.6. Afrodiziákumok megítélése a XIX. században ! 89
gyítása" céljából használatos készítmények használata ellen érveltek
(Moore 2020, 16). Ugyancsak a XIX. század végén, orvosi berkeken
belül jelent meg az idősek nemi életével kapcsolatos gondolat, amely
a nők esetében a menopauza, férfiak esetében pedig a hatvanadik
életév betöltését követően tiltotta meg a szexuális életet, melyről
feltételezték, hogy a női és férfi szervezetet egyaránt legyengíti
(Moore 2016, 17). A XIX. és XX. század fordulójáról mindezek
tükrében megállapíthatjuk, hogy a szexualitásnak a nők szexuális
magatartásáról szóló diskurzusát egyrészt az utódnemzési célú pa¬
radigma dominálta. Az európai gyógyszerészeti gyakorlatba átszö¬
vődő afrodiziákumok felhasználási célja is csak a fertilitás elősegí¬
tésére korlátozódott, amely a , sikeres nemi élet" szinonimájaként
volt értelmezhető.
A XIX. század végén azonban fontos változást hozott Sigmund
Freud pszichoanalitikus megközelítése, aki a klitorális helyett a va¬
ginális területhez kapcsolta a női szexualitás diskurzusát. A Freud
által használt , frigiditás" fogalom is tükrözi, hogy a nemiség új kon¬
ceptuális keretét a vaginális orgazmusra való képesség és képtelenség
szembeállítása jelentette. Nem sokkal később a hüvelyi szexualitás
normalizációjának hatására a klitorális stimulációt igénylő nőket
férfiasnak bélyegezték, olyanokak, akikből az anyai ösztön is hiány¬
zik, és akikre a neurózis és a társadalmi ellehetetlenülés jövője vár
(Angel 2010).
A Kierkegaard által bemutatott , megszokásba" fulladó házasságban
élők esetében az útkeresésnek csak igen szűk dimenziói kínálkoznak.
Az érintettek például fogódzót találhatnak az egzisztenciális önmeg¬
valósítás egyes stádiumait mérlegelve. Ennek a nagyszabású filozófiai
programnak egy részét nyomon követhetjük a Vagy-vagy című kötet¬
ben, és megismerhetjük, hogyan süllyed bele az esztétikai stádiumba
a vágyai által fogvatartott Don Juan, azaz a hedonista javakat kajtató,
hódító természetű ember! A tökéletes, harmadik stádiumot Kierke¬
gaard az ugyancsak 1843-ban megjelent Félelem és reszketés című
művében fejti ki, melynek jellegzetességeit Ábrahám bibliai történe¬
tének példájával demonstrálja. A végső cél ennek értelmében, a hit¬
ben való feloldódás, vagyis az értelem elvesztése. A házastársakról
szóló, összességében inkább negatív végkicsengésű megállapításait