Page 77 [77]
3.1. A hisztérikus nő mint az androcentrikus faj rabszolgájai \ 75
játéka szükségszerűen nem csak a nemiséghez kapcsolódik, hiszen a
hisztéria tudományos narratívája szerint a hisztériás nő állapotában
az organikus és pszichés okok egyaránt lényegesek. Csabai Márta
kiemeli, hogy tudománytörténetileg megkerülhetetlen az a hisztéria
által megformált nőkép, amelyet a téma szakértői , a nőiség karika¬
túrájaként" is jellemeztek. Fontos leszögeznünk, hogy a hisztéria
szinte csak és kizárólag a feminin viselkedési mintázatok narratívái¬
ba ágyazva jelent meg. Státusza ennek tükrében igazán különleges,
tekintettel arra, hogy kevés olyan medikalizált életterület létezik, mely
az emberi viselkedés valamely rendellenességét kizárólagosan csak
az egyik nem sajátosságaira építve hozta létre.
A férfi és női nem bináris oppozíciójának eredetét, és annak etikai
és politikai vonatkozásait Simone de Beauvoir-ra támaszkodva fejtem
ki, aki elsőként interpretálta magát feminista szerzőként. Nőképének
leírásában, a magyar nyelvben nehezebben árnyalható megkülönböz¬
tetéseknek nagy jelentősége van, így a követhetőség kedvéért a kö¬
vetkező bekezdésekben, ahol szükségessé válik, a woman (a nő tár¬
sadalmi neme) és female (a nő biológiai neme) fogalmakat fogom
használni a nemi jelentéstöbblet kifejezésére. Beauvoir-nak mára
szállóigévé vált axiómája, miszerint , Az ember nem születik nőnek,
hanem azzá válik; a gender-studies alapvetéseként is szolgált. Kijelen¬
tése nemcsak a nők férfiakkal szembeni alávetettségének determinán¬
sait segít megértenünk, hanem közelebb visz minket annak megvilá¬
gításához is, hogy a hisztéria, mint eredendően női betegség (vagy
még inkább beteg nőiség), miért került a medikalizált életterületek
közé. A fenti idézetből világossá válik, hogy Beauvoir számára a női¬
ség csak és kizárólag mint társadalmi konstruktum értelmezhető.
A nőiség interpretációs sémáinak konceptuális terepét tehát már a kez¬
detek óta a nyugati filozófiára jellemző androcentrikus értékhierarchia
határozza meg (Joó 2003).
Bár a feminista szerzők megosztottak azt illetően, hogy a patriar¬
chális társadalmak androcentrizmusa által generált különbségeket
milyen eszközökkel lehet felszámolni, egy tudományfilozófiai kritikai
mozzanatban azonban egyetértenek. A nyugati filozófiák férfi domi¬
nanciája episztemológiai tökéletlenségbe torkollott, hiszen , miközben
a filozófiai elméletek az általánosság objektív igényével jöttek létre,