Page 51 [51]
OCR
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban További kutatási irány lehet a nemzeti és nemzetközi oktatásfejlesztési hálózatok szerepének, funkcióinak elemzése, különös tekintettel az érdekképviseleti eszközökre, módszerekre. A területhez megfogalmazott ajánlások segíthetik a hazai együttműködési szervezetek fejlesztését, erős érdekképviseleti súlypontok kialakítását. Különösen fontos ez akkor, amikor a kutatások által feltárt hiányosságok orvoslása érdekében rendszerszintű változtatásokra lenne szükség (pl.: a tudományos életpálya reformja, melynek integrált része a rendszeres módszertani és oktatásinformatikai fejlesztés). Végül pedig az értékelés területéhez kapcsolódóan is több kutatási irány kínálkozik. Egyrészről érdekes lenne feltárni a felsőoktatás-fejlesztés értékelésének, elismerésének intézményi gyakorlatait, főként a TÉR-rendszerekkel való kapcsolat szempontjából. Az oktatásfejlesztési munka értékelését, eredményességét és fejlesztését segítő nemzetközi keretrendszerek (pl. POD-mátrix, PROF-XXI, vö. 5. fejezet, illetve 3. sz. melléklet) fordítása és a hazai környezetre történő adaptálása, továbbá használatuk reflektálása lehetővé tenné a megfelelő integrálást az oktatásfejlesztési egységek szakmai munkájába. 2.4. KOMPLEX BESOROLÁSI MODELL A HAZAI KONTEXTUSRA Alapvető fontosságú - és ezért részletesebb vizsgálódást igényel — az oktatásfejlesztési egységek besorolásának problematikája, hiszen az eddigiek alapján a hazai, jelenleg aktívan formálódó kontextusban nehézségek mutatkoznak ezen a területen. Leginkább szembetűnő ez a 2024-es, átfogó felmérésnél, ahol a válaszadók majd egyharmada (2896) a működési forma meghatározásánál az egyéb besorolásba került, mivel a korábbi modellek által kialakított kategóriák nem fedték le a hazai viszonyok gyakorlatát. Jelen fejezet ehhez kíván hozzájárulni egy komplex modell felállításával. A szervezeti struktúra és működési rend feltárására szolgáló nemzetközi besorolások, modellek (Beach és mtsai., 2016; Bodnár, 2024; Gibbs, 2013; Marshall, 2007; Sorcinelli, 2006) egymással összekapcsolhatók, a fentiekben bemutatott kutatások pedig lehetővé teszik bizonyos területek továbbgondolását, új kategóriák kialakítását. Így jött létre a besorolási modellek hazai kontextusra adaptált és egymással összefüggő hierarchikus ábrája (14. ábra): a nemzeti szakpolitikákban megjelenő szinteket követi az egyetemi szervezeti struktúrában való megjelenés, majd a működési formák, végül pedig a konkrét tevékenységi és feladatkörök szintjének megjelenítése. + 49 e
