Page 51 [51]
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban
További kutatási irány lehet a nemzeti és nemzetközi oktatásfejlesztési hálózatok
szerepének, funkcióinak elemzése, különös tekintettel az érdekképviseleti eszközökre,
módszerekre. A területhez megfogalmazott ajánlások segíthetik a hazai együttműködési
szervezetek fejlesztését, erős érdekképviseleti súlypontok kialakítását. Különösen fontos
ez akkor, amikor a kutatások által feltárt hiányosságok orvoslása érdekében rendszer¬
szintű változtatásokra lenne szükség (pl.: a tudományos életpálya reformja, melynek
integrált része a rendszeres módszertani és oktatásinformatikai fejlesztés).
Végül pedig az értékelés területéhez kapcsolódóan is több kutatási irány kínálkozik.
Egyrészről érdekes lenne feltárni a felsőoktatás-fejlesztés értékelésének, elismerésének
intézményi gyakorlatait, főként a TÉR-rendszerekkel való kapcsolat szempontjából. Az
oktatásfejlesztési munka értékelését, eredményességét és fejlesztését segítő nemzetkö¬
zi keretrendszerek (pl. POD-mátrix, PROF-XXI, vö. 5. fejezet, illetve 3. sz. melléklet)
fordítása és a hazai környezetre történő adaptálása, továbbá használatuk reflektálása
lehetővé tenné a megfelelő integrálást az oktatásfejlesztési egységek szakmai munkájába.
2.4. KOMPLEX BESOROLÁSI MODELL A HAZAI
KONTEXTUSRA
Alapvető fontosságú - és ezért részletesebb vizsgálódást igényel — az oktatásfejlesztési
egységek besorolásának problematikája, hiszen az eddigiek alapján a hazai, jelenleg
aktívan formálódó kontextusban nehézségek mutatkoznak ezen a területen. Leginkább
szembetűnő ez a 2024-es, átfogó felmérésnél, ahol a válaszadók majd egyharmada (2896)
a működési forma meghatározásánál az egyéb besorolásba került, mivel a korábbi mo¬
dellek által kialakított kategóriák nem fedték le a hazai viszonyok gyakorlatát.
Jelen fejezet ehhez kíván hozzájárulni egy komplex modell felállításával.
A szervezeti struktúra és működési rend feltárására szolgáló nemzetközi besorolások,
modellek (Beach és mtsai., 2016; Bodnár, 2024; Gibbs, 2013; Marshall, 2007; Sorcinelli,
2006) egymással összekapcsolhatók, a fentiekben bemutatott kutatások pedig lehetővé
teszik bizonyos területek továbbgondolását, új kategóriák kialakítását. Így jött létre a
besorolási modellek hazai kontextusra adaptált és egymással összefüggő hierarchikus
ábrája (14. ábra): a nemzeti szakpolitikákban megjelenő szinteket követi az egyetemi
szervezeti struktúrában való megjelenés, majd a működési formák, végül pedig a konk¬
rét tevékenységi és feladatkörök szintjének megjelenítése.
+ 49 e