Oldal 43 [43]
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban
Az oktatásfejlesztési egységek alapítási évszámát (a jelenlegi, fent megadott műkö¬
dési formához kapcsolódóan), illetve az aktuális állományi létszámot mutatja az alábbi
összesítő, 9. ábra:
a. —— u Alapítás (év) szalétszám (fő) — 2024 2024 2024 | 28
2020
2015
2010
9. ábra. A hazai módszertani központok áttekintése az alapításuk éve és a foglalkoztatott
alkalmazottak száma alapján, saját szerkesztés, 2024 (N-27)
nee moe
A 27 oktatásfejlesztési egységvezető által adott válaszok megerősítik a korábbi, ki¬
sebb mintán végzett eredményeket: 2015-től kezdtek erőteljesebben megjelenni ezen
egységek a hazai felsőoktatásban, de túlnyomó többségük (19 egység, 7096) alakulási éve
2020—2024 közé tehető. További beszámolók révén (Bodnár, 2024; M. Pintér és mtsai.,
2021) tudjuk, hogy a COVID19-pandémia okozta intézményi technológiai, illetve az
oktatók pedagógiai és módszertani hiányosságai jelentős katalizátorként működtek.
Az alkalmazottak létszámadatainak értelmezésénél érdemes több szempontot is fi¬
gyelembe venni: Sokat elárulhatnak az intézményi oktatói, illetve hallgatói létszámra
vetített arányok, melyek tekintetében a FIR adatbázis ad hasznos felvilágosítást (Oktatási
Hivatal, 2024). De az így kapott átlagértékek önmagukban többnyire nem elegendőek,
hiszen a központok különböző működési elvek mentén szervezhetik erőforrásaikat (pl.
több/kevesebb óraadó bevonása, mentorhálózatok kapacitásainak felhasználása vagy
bizonyos elemek kiszervezése külső cégek számára). Fontos továbbá annak meghatáro¬
zása, hogy mely munkavállalói csoportokat vonjuk be az intézmények közötti összeha¬
sonlításba, hogyan és mennyiben vethetők össze az egyes feladatkörökhöz kapcsolódó
humán erőforrások. A terület további kutatása javasolt, hogy a fentiek részletesebb
vizsgálása és a pontos körülmények feltárása révén az egyes egységek humánerőforrás¬
kapacitásairól képet kapjunk.
+4] »