Oldal 41 [41]
Oktatásfejlesztési innováció és hálózatépítés a magyarországi felsőoktatásban
egység, vagy éppen ellenkezőleg, több besorolás is találó volt. Így további információs
anyagok (honlap, hivatalos intézményi dokumentumok) elemzése után a válaszokat az
eredeti kérdőívtételek részleges összevonásával (vö. 3. melléklet, 4. kérdés) az alábbi be¬
sorolás mentén csoportosítottuk (több jellemző megadása esetén a leginkább jellemzőt
kiválasztva, 7. ábra):
Szervezeti egység, saját
állománnyal ; 15
T Nincs; 1 is
US
Fejlesztési ajánlatok
Bizottság vagy gyűjtőhelye; 1 ]
munkacsoport ; 11 \ À
7. ábra. A különböző típusú oktatásfejlesztési egységek száma, saját szerkesztés, 2024
A kategóriák kialakításánál összevontuk az önálló, külön állománnyal rendelke¬
ző szervezeti egységeket, függetlenül attól, hogy egyetlen központi, vagy egymással
párhuzamosan működő egységként jelölték meg működésüket a kitöltők. Ennek oka
legfőképpen az, hogy érzékelhető volt, és többször megjegyzés formájában is megje¬
lent a besorolás bizonytalansága ezen a téren. Ugyanígy, összevontan szerepelnek az
oktatásfejlesztés támogatására létrehozott bizottságok és munkacsoportok a formai,
működési hasonlóságok miatt. Egyéb besorolásba kerültek mindazon egységek, ame¬
lyeknél az intézményi oktatásfejlesztést célfeladatként, időszakosan, ad hoc módon látja
el valamely i) alapvetően más céllal és feladatkörrel létrehozott önálló szervezeti egység
(pl.: tanszékek, tanulmányi hivatal), vagy bizottság (pl.: Tudományos Tanács), illetve ii)
kijelölt személy (pl.: tantárgyfelelős, informatikus, egyetemi vezető). A tevékenység tehát
nem jelenik meg elkülönülő, hivatalosan nevesített oktatásfejlesztési tevékenységként.
A nemleges és az egyéb kategóriába eső válaszokat figyelmen kívül hagyva 27 olyan
szervezeti egységet, munkacsoportot vagy bizottságot találtunk, mely célzottan és
+ 39 +