Oldal 40 [40]
Dringó-Horváth Ida
kutatás és konferenciaszervezés vagy a mentorprogramok jelenléte az intézményi célki¬
tűzések, a stratégiai elképzelések és a humaner6forrasok jelenléte központonként igen
eltérő képet mutat.
2.2.2 Online kérdőíves felmérés — 2024
Az IKT Kutatóközpont legújabb, 2024 nyarán készített felmérése a 2022-es kérdéssorra
(Dringö-Horväth, 2023; Dringö-Horväth & T. Nagy, 2023) épült, melynek aktualizálása
és további bővítése során két alapvető jelentőségű mérőeszközt is felhasználtunk, rész¬
ben inspirációs jelleggel, részben konkrét kérdések adaptált átemelésével:
s Felhasználásra került az európai intézmények oktatásfejlesztését feltérképező
Staff development for learning and teaching at European universities (STAFF¬
DEV 2024-2026) projekt kerdöive (vö. 4.3 fejezet), melynek 5 szakaszäböl a
felméréshez kapcsolódóan a 2., Az intézményi szervezett oktatásfejlesztési meg¬
közelítések és tevékenységek c. részből válogattunk, valamint
s az észak-amerikai és kanadai térségek első nagymintás, felsőoktatási intéz¬
ményi oktatásfejlesztési felmérés (Sorcinelli, 2006) egy évtizeddel későbbi,
aktualizált változata (Beach és mtsai., 2016), ebből is különösen a kifejezetten
egyetemi oktatásfejlesztési vezetőknek szóló kérdések (16—33 kérdések).
Az átemelt kérdéseket részben vagy egészében hasznosítottuk, de a fordításon túl
minden esetben megtörtént az egyes kérdőívtételek hazai kontextusra szabása. Az így
létrehozott mérőeszközt a 3. melléklet tartalmazza.
Az adatgyűjtést a felsőoktatás-fejlesztés területén újonnan alakult MRK munkacso¬
porthoz (bővebben lásd 4.1.1. fejezet) csatlakozott 45 intézmény körében végeztük 2024
nyarán, melyből 35 intézményhez kapcsolódóan kaptunk tájékoztatást 39 oktatásfejlesz¬
tési intézményi delegált (jellemzően oktatásfejlesztési egységvezető) által. Ebből kitűnik,
hogy néhány hazai egyetem több, általában különböző formájú oktatásfejlesztési egység¬
gel is rendelkezik. A bevezetőben említett OECD kutatástól eltekintve (Horváth, 2021)
ez az eddigi legátfogóbb felmérés a területen: a 63 magyar felsőoktatási intézményből
(KSH, 2023) 569 adott részletes visszajelzést az oktatásfejlesztési tevékenységükkel kap¬
csolatosan. A megjelenési formák a központi, saját költségvetéssel rendelkező önálló
egységektől kezdve, az ilyen céllal szerveződő bizottságokon át, egészen az egyszemé¬
lyes , területi megbízottak" szintjéig terjednek, illetve szép számmal vannak jelen olyan
egységek is, amelyek alapvetően más céllal és feladatkörrel jöttek létre, de célfeladatként
látják el az intézményi oktatásfejlesztést is.
Az intézményi hovatartozás vizsgálatakor a Bodnár (2024) által javasolt négyes osz¬
tásból (központi, kari, hálózati, illetve technológiacentrikus modell) az első hármat
jelenítette meg a kérdőív, melyek valóban a szervezeti struktúrában való elhelyezke¬
désre koncentrálnak (vö. 1.2. fejezet), további elemekkel kiegészítve a hazai kutatások
és szakmai diszkusszió alapján. A felkínált szerveződési formák azonban még így sem
bizonyultak minden esetben elégségesnek: volt, hogy nem volt besorolható az adott
+ 38 +