Page 182 [182]
OCR
180 A népesség a történeti demográfia szemszögéből Amikor azonos vagy egymáshoz közeli évekből mindkét típusú forrás feltalálható, lehetővé válik pontos összehasonlításuk. 1750ből mind a városi adókivetés jegyzéke, mind pedig a megyei adóalap-összeírás rendelkezésünkre áll. A városi összeírásban 534 adózót vettek számba, közülük 85 fizetett taksát, azaz egy összegben adóztak, vagyonukat, jövedelmüket nem írták össze. Ezzel szemben a valószínűleg valamivel később készült megyei összeírás csak 293 háztartásfő nevét sorolja fel. A második forrás tehát a városi adófizetőknek csak 5599 -át írta össze, a számba vett állatállomány, termés azonban még kevesebb annál, mint amennyit a város kimutatott. A közvetlenül összehasonlítható igásállatok 4596-át, a bor 2299 -át, a 106 iparos közül pedig csak 42-t tüntet fel. A két összeírásban 275 háztartást sikerült azonosítani, esetükben a megyei adóösszeírók szinte mindig kisebb adóalapot mutatnak ki. Az ökrök és lovak száma 59, a boré pedig 30%-a värosi jegyzékben szereplőnek. Az összeírásból kimaradtakat elemezve megállapítható, hogy a város szegényebb és ideiglenes lakosai jóval nagyobb arányban hiányoznak a megyei lajstromból, mint a törzsökös gazdagok. A 85 taksásból mindössze 8 bukkan fel ez utóbbiban, miközben a legkevesebb adót fizetők 8799-a (a legalsó decilis 53 adózójából 46) ott nem található meg, viszont a legtöbbet fizetőknél ez az arány csak 14% (52-böl 7). A ket végpont között az arány lépcsőzetesen emelkedik. Ennek köszönhetően a közel 5096-os kimaradás ellenére a városnál összeírt adótárgyak 68-79%-ät „fedik le” a megyénél öszszeírt adózók. A mindkét adóösszeírásban szereplő háztartásfőknél az összeírt állatok számának, a termés nagyságának csökkenése lényegében arányosnak ítélhető. A két igásállattal bíró 72 adózó közül 41 esetben nem találtak ökröt vagy lovat a megyei összeírók, a négy igásállat után adózó 35 háztartásban csak 3 esetben, zömüknél 2 ökröt vagy lovat tüntetnek fel. Ilyen arányos csökkentés mint tendencia valamennyi adótárgynál megfigyelhető. Vagyis a mezővárosi elöljáróság és a lakosság a szegényebb adókötelesek létét eltitkolta (feltehetően az uradalom egyetértésével), az összeírt polgárok vagyonát és jövedelmeit pedig csökkentette. Ám a lakosság tehetősebb rétegeinek vagyona is jócskán maradt rejtve vagy , tűnt el" a külső adóösszeírók szeme elől. Ebben rendszerességet (eltérő elveket) ge október végéig halnak meg az év során, kimaradnak vagy özvegyük szerepel, a november—decemberi változások nem jelentkeznek már a következő évre datált adójegyzékben.
