OCR
169 7. FEJEZET A HÁZTARTÁSOK A társadalomtörténet kiemelt területe a család és a háztartás történeti vizsgálata. A háztartás — alapvetően az egy fedél alatt lakók és egy kenyéren élők csoportja — az iparosodás előtt gazdasági, társadalmi, demográfiai alapegység. A családi gazdaságok esetében, legyenek azok mezőgazdasági vagy kézműipari jellegűek, a termelés és ezáltal az adózás egysége is az együtt élő csoport. A család és a háztartás a vagyon felhalmozásának és továbbadásának is alapegysége. Ugyanakkor fogyasztási egység, amelynek keretében megszerveződik a mindennapi élet. Elemzésünkben egyik alapvető forrásunk az adójegyzék, lényeges tehát annak megvizsgálása, hogy kik élnek ez alapsejtben, kik rejtőznek egy-egy adóegység mögött. A háztartás és a család összetétele, ciklikus folyamatai terén a hazai kutatás jelentős eredményeket tud felmutatni, az első összefoglaló szintézis 15 megszületett már.! A háztartások történeti kutatásában a Peter Laslett által kidolgozott tipológia és az általa felfedezett források kiaknázása hozott új dinamikát.? A történeti antropológiai megközelítés számára szintén fontos ez a terület, s a kiscsaládok, háztartások mellett a , ro1 Elsősorban Andorka Rudolf és Faragó Tamás munkásságára utalunk. Első közös összefoglalójuk Andorka Rudolf - Faragó Tamás 1984. Faragó Tamás újabban a Magyar Néprajz VIII. kötetében foglalta össze ismereteinket: Faragó Tamás 2000. Korábbi közlések közül kiemeljük Andorka Rudolf első elemzéseit Alsónyék és Kölked háztartásairól (Andorka Rudolf 1975), Faragó Tamásnak a Pilis-Buda környéki falvak vizsgálatáról írt monográfiáját (Faragó Tamás 1985), Bácskai Vera és Melegh Attila pesti és budai elemzéseit (Bácskai Vera 1992 és Melegh Attila 1987). Régebbi, hagyományosabb szemléletű Dávid Zoltán feldolgozása, de regionálisan közeli, forrásai pedig az általunk használttal azonosak (Dávid Zoltán 1973b). Az idevágó hazai és nemzetközi kutatásokról igen jó összefoglalót ad Husz Ildikó 2002. 2? Laslett, Peter 1972.