Page 93 [93]
A zsidó közösség és a lakosság 91
kes jobbágyként is összeírt Hoffmannék, ahol apa és három fel¬
nőtt fia él együtt.
A leányok közül heten idegenben szolgálnak," egy pedig hely¬
ben. Kettőnél a tőkéjéből él megjelölést találjuk. Mayer Ábrahám
(felesége Baron leány!) háztartásában egy Csehországból származó
nevelőnő is élt (a háztartásban 4 leánygyermek volt, a legidősebb
21, a legkisebb 3 éves). A fiaik háztartásában élő özvegyasszonyok
és özvegyemberek esetében általában nincs megadva önálló kereset,
egy esetben a , fia tartja" megjegyzés fordul elő. Özvegy nők ese¬
tében kétszer a , tőkéjéből él" megjelölést találjuk.
Az 1848. évi összeírás tehát sajátos foglalkozási szerkezetet mu¬
tat. Közelitsük meg ugyanezt az adöösszeiräsok kategöriäival is! Az
adókivetésnél a kézműipari tevékenységet, a kétfajta kereskedést
(mercatura, azaz bolti és guagestus, azaz kereskedelmi tevékenység)
terhelték meg, illetve a földesúrtól kiárendált mészárszék, bolt,
esetleg lakás stb. esetében az árenda összegét. Ezek gyakran kom¬
binálódnak. Segítségükkel iparos-, kereskedő- és árendáscsoportokat
hozhatunk létre. Számos esetben azonban az adójegyzékek az ösz¬
szeírt háztartásfőnek csak személyét, házát, állatait adóztatják meg,
ilyenkor nem tudjuk a megélhetési forrást minősíteni. Ház és igás¬
állat megléte esetén fuvarosként sorolhatjuk be őket. Egy-egy adózó
esetében változhat a megterhelés, ez gyakran előfordul a zsidóknál.
Emiatt az adójegyzék foglalkozási szerkezete nem igazán fedi le a
valós tevékenységeket, főleg hogy azok gyakran sokfélék.
Az uralkodó foglalkozási csoport a kereskedőké és árendásoké.
Iparosoknál 1770 után viszonylag gyakori a szűcs, mellette a né¬
metvargák említendők, majd pedig egyre inkább a szabók száma
növekszik. A kereskedésnél sajátos megnevezésként jelenik meg a
lisztes. Úriszéki perek alapján arra következtethetünk, hogy kis¬
kereskedési hálózatot alkottak, leginkább a Baron családtól függtek.
Adózási szempontból mesterség és árenda után fizettek.
Az adójegyzékek megnevezései alapján láthatók az egyházi al¬
kalmazottak: zsidó sachter, zsidó tanító, schulsinger (előéneklő)
stb. A végig jelenlevő zenész, muzsikus kategória gyakran csak má¬
sodik foglalkozásként mutatható ki, illetve erről is nevek, meg¬
jegyzések árulkodnak.
1777-ben 5 boltos, 1 kereskedő mellett 5 iparos adózott, a fenn¬
4 Nagyatád, Daruvár, Rajk, Sümeg és Nagykanizsa (3 esetben) a szolgálat he¬
lye.