Page 94 [94]
92 A társadalmat megbatározó tényezők
maradó, adózása alapján besorolhatatlan 6 adózóból 1 volt bol¬
tos, 3 kereskedő és 1 szűcs. 1787-ben 4 boltos és 3 iparos mellett 9
volt beazonosíthatatlan. Más adatokkal is összevetve ezek között
4 muzsikus volt, 1 kereskedő és 1 szűcs. A későbbiekben is min¬
dig sok a pillanatnyi helyzete alapján osztályozhatatlan adózó. Va¬
lójában a kereskedés különböző formáiból élő kisegzisztenciákat fel¬
tételezhetünk, akiknek adózása erősen bizonytalan és változó volt.
A szabók számának növekedése az 1830-as évek végétől indult meg,
addig az iparűzés inkább szórványosnak mondható. A Neumark
család a szőlőhegyi és a keszthelyi mészárszékeket bérelte, egy-egy
zsidó família a pálinkafőzésben is érdekelt volt.
Egyedi keresztmetszetek a zsidóösszeírások segítségével is ele¬
mezhetők. Az 1832. évi, már idézett összeírás, amely egyébként
mindössze 21 háztartást mutatott ki, a helybeli zsidóságnál egy elő¬
éneklőt és a zsinagóga gondviselőjét nevezi meg (ők fizetésből élnek),
emellett két nagyobb kereskedőházat (a Baron testvérek évi 450 fo¬
rint jövedelemmel és Schlesinger Márkus 185 forint jövedelemmel),
további bizonytalannak minősített kereskedőt pedig hatot mutat ki.
Négy esetben a bolti kereskedést jelöli meg, 3 iparost, 1 esetben ha¬
szonbérletet ad meg jövedelmi forrásként, 2 háztartásfőt teljesen el¬
szegényedettnek minősít. A már említett Baron testvérek kiugróan
magas jövedelme mellett 3 esetben ad meg 100 és 200 forint közötti
jövedelmet, 6 háztartásnál 50 és 100 közöttit, 8 háztartásnál ennél
kisebbet (és 2 jövedelem nélkülit).
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a kereskedés különböző
formái mellett a mészárszék, a pálinkafőzés volt az egyik jellemző
(a kocsmáros, vendéglős nem), mellette pedig a szűcs- és a szabómes¬
terség, amelyek közül az 1830-as évektől az utóbbi vált tömegessé.
A bolti kereskedelmet valószínűleg a görög kereskedőktől vették át,
mindenkor jelentős arányban vettek részt a bolti árusításban (sze¬
repük azonban sosem vált kizárólagossá e téren), emellett számos
és gyakran változó gazdasági tevékenységet folytattak. Mindennek
következtében mozgásban lévő és tagolt társadalmat alkottak.
A Keszthelyen élő zsidó lakosság 1766 óta hitközséget alkot, s va¬
lószínűleg ettől kezdve működik a zsidó közösség önkormányzata is.
15 Zmit IV.1.b 1831. január 17. No. 37. Az összeírás kelte 1832. január 9. Az ösz¬
szeírás célját és módját nem ismerjük, a rovatai a jövedelemre nézve a következők:
Âllapotjok és életmédjok az atyäk[na]k és anyäk[na]k / keresked6 a) valésägos;
b) bizonytalan; c) boltbéli, Mesterség; Szegődés és haszonbérlet; Egészen el¬
szegényedett. Esztendőbeli jövedelmek pengőpénzben.