Page 40 [40]
38 A társadalmat megbatározó tényezők
Ferenc már április 12-én azt mondta, hogy ,, Bakacs urak idejében
nem illyen bunczfut modon voltak az dolgok”.”°
A városi vezetést kezében tartó csoport a későbbiekben is meg¬
őrizhette befolyását, Gombkötő Ádámot az 1750-es években még
többször bíróvá választják. Feltehetően jó kapcsolatai voltak az ura¬
dalommal is, gyerekeit az 1740-es évektől uradalmi tisztek tartják
a keresztvíz alá.
A Festeticsek erős kézzel fogtak hozzá az 1740-es években a me¬
zőváros szabályozásához (zálogföldek visszaváltása), és ennek so¬
rán nemcsak a bíró, hanem az esküdtek jelölési jogát is maguknak
vindikältäk. 1765-ben, a tavaszi tisztüjitäs alkalmával a földesúr je¬
löltjei helyett az elöljáróság jelöltjeit szavazták meg, de a földesúr el¬
érte a választás megsemmisítését és saját jelöltjeinek elfogadását. Ezt
követően a keszthelyiek Kenyeres Péter vezetésével szervezkedtek a
város új vezetése ellen. A városiak követeléseit megfogalmazó Ke¬
nyeres Péter lefogása 1766. április 29-én fellázítja a várost, , elfogták
az esküdteket, és miután megkötözve, dobszó mellett végighurcolták
a városon, kalodába zárták őket". A keszthelyiek , feltámadását"
elfojtották, a vezetőket elítélték." A megye vizsgálatot folytatott az
adózással kapcsolatos visszaélésekről.
A Mária Terézia által kiadott Urbárium 1768. évi bevezetése után
a földesúr a bíró személyére három jelöltet nevezhetett meg, az es¬
küdtek választása szabad volt. Ezt erősítette meg az 1832-1836. évi
törvényekre hivatkozva az 1838. évi örökös szerződés.?7 A 18. század
végéről fennmaradt egy cédula, amelyen dátum és aláírás nélkül fel¬
jegyezték a tisztújítás jelöltjeit: , Város bírojának ezek candidaltottak
az Tanács áltol: mastani bíró Pár István, Erdődi Joseff, Dan Já¬
25
Az 1743. június 5-én lefolytatott megyei vizsgálat perirata: MOL P235 Gersei
Pethő család. Comitatus Zaladiensis, Zalai úriszék. 1. csomó, No. 68.
A keszthelyi , lázadást? leírja egy korabeli költemény is (Vörös Károly 1952).
Az 1765-1766. évi eseményekről először Bontz József számolt be. Szerinte a
konfliktus oka az volt, hogy a városi elöljáróság szerint , régi szokás szerint az
öregesküdti állásra csak olyanokat választanak, kik azelőtt kisbirói, hadnagyi
vagy kisesküdti (borbírák) hivatalt viseltek". Ezért utasította el a földesúri je¬
lölteket (Bontz József 1896:121.). Vörös Károly az 1765. évi szembeszegülést
a Dunántúl más részein meglevő parasztmozgalmakkal hozza kapcsolatba (a
keszthelyiek lázongását is parasztmozgalomként írja le). A megsemmisített vá¬
lasztás után szerinte az , így újonnan kialakított tanács a földesúr számára meg¬
bízható elemekből, gazdag parasztokból és a földesúr által betelepített német
iparosokból állott". Az elöljáróság a földesúr és saját érdekeit szolgálta, ezért
fordult vele szembe a városi szegénység. (Vörös Károly 1952:468-—469.)
7 Hencz Lajos é. n.
26