Page 34 [34]
32 A társadalmat megbatározó tényezők
vették körül, és a palánkon belüli rész lakói (a , Kerítésben lakók")
hajdú jogállásra tehettek szert. A társadalomtörténeti szempontból
lényeges különbség (a katonáskodók és jobbágyok elkülönülése, a
mezővárosban a telekrendszer eltűnése) kialakulásáról szinte sem¬
mit sem tudunk, de azt folyamatában a 17. század első felére te¬
hetjük.?
Az ürberes viszony felbontható egyrészt a települések lakóinak
birtoklási viszonyaira és szolgáltatási kötelezettségeire, másrészt a
közösségek egészének helyzetére. Valójában a falusi — tulajdonkép¬
pen polgárvárosi — közösség elemzésére ebben a fejezetben vagy
ebben a részben nem kerül sor, ezekről bővebben a 14. fejezetben
lesz még szó.
A 17. században a gazdasági és társadalmi változások jelentősen
átformálták a jobbágyság (itt széles értelemben használjuk, azaz az
úrbéres jogállású népesség egészét értjük alatta) helyzetét. Ez a vál¬
tozás — amint azt Tóth István György Körmend esetében szépen be¬
mutatta? — a végvárrá lett oppidumokban talán még erősebb volt.
Alapvetően fellazult a telekrendszer és a vele összekötött birtoklási
szisztéma, a zálog, inskripció stb. révén megnőtt a paraszti, me¬
zővárosi földbirtoklás, földhasználat. Ez a rendelkezésünkre álló el¬
szórt adatok alapján Keszthely esetében is igazolható, konkrét he¬
lyi formáit azonban kevésbé ismerjük.
A történetírás e korszak viszonyait hagyományosan leginkább
a 18. században keletkezett szövegek, tanúkihallgatások alapján
mutatja be. A település helyzetét Bontz az alábbi módon írja le:
„A török idők alatt a keszthelyi sereg tagjai földesurat nem ismer¬
tek, kilenczedet, tizedet nem adtak, hegyvámot nem fizettek, föld¬
jeiket szabadon adták-vették és hagyták másoknak, a Zámor, Vár¬
völgy, Cserszeg és Rezi közt elterülő erdőben szabadon fajéztak,
az elpusztult falvak: Keztel-Tomaj, Falud és Fenék hataraiban min¬
den megkülönböztetés (nemes, nem nemes, külső és belső lakók)
nélkül legeltettek."! Bontz egy 1736-os vizsgálat (inguisitio) jJegy¬
zőkönyvére hivatkozik, s a szöveg szóhasználata is világosan utal a
18. századi eredetre.
A keszthelyi presidium (belső és külső vár) lakói a 17. század má¬
$ 1741-ben egy, a Festetics család levéltárában megőrzött feljegyzés ,, Keszthelen
a városon", illetve , Polgárvároson?" megnevezést használja (MOL P276 1. cso¬
mö, 1680-1749).
° Téth Istvän György 1992.
10 Bontz Jözsef 1896:120.