Oldal 24 [24]
22 A társadalmat megbatározó tényezők
értékelte a keszthelyi belváros területét, és ezt a jelentőségét máig
megőrizte a település."!
A földrajzi helyzet előnye az államalapítást követően is megmaradt.
„A két út a honfoglalást követően sem veszített jelentőségéből, sőt
a 11. század végétől Horvátország és Szlavónia meghódításától a
Budáról és Fehérvárról a balatonhídvégi átkelőn át az Adria part¬
jára vivő távolsági út fontossága még fokozódott. Keszthely előtt
Györökön, Keszthely után Hídvégen és Szabaron szedtek vámot az
út használóitól. A Szántón át Sümeg irányából érkező utat is nagy¬
útnak (magna via) nevezik a források, amelyen Tomajnál volt vám¬
szedő hely. Ez az észak-dél irányú út a fenéki révhez vezetett, és át¬
kelve a Balatonon Pécs irányába futott tovább."? Ez a fekvés emelte
fel Keszthelyt mezővárossá, ahol a 14-15. században a kereskedők
voltak a meghatározó, hangadó, tekintélyesebb polgárok. A korábbi
századokban Keszthelytől alig tudunk valamit — nem volt sem ura¬
dalmi székhely, sem járási központ. A fejlődést a 14. század végén
a ferencesek betelepítése, majd az 1403. évi mezővárosként való
említés jelzi.
A török előrenyomulás miatt ez a földrajzi helyzet végvárrá tet¬
te Keszthelyt. Ennek köszönhetően lakossága felduzzadt az ide¬
menekülőkkel, de egyben a török támadásainak is ki volt téve.
A 18. században aztán mindkét út sokat vesztett fontosságából,
egyik sem vált postaúttá.? A 19. század elejének leírása szerint
Keszthelyen halad át a horvátországi Kapronczáról induló út. En¬
nek nyomvonala: Kaproncza, Kanizsa, Keszthely, Sümeg, Vásárhely,
Győr. A fenékpusztai réven halad át egy másik út dél felé.! A rév a
város számára megőrizte jelentőségét, ha az országos kereskedelem
szempontjából nem is volt nagy a forgalma.
Keszthely ekkor egyre inkább egy kis régió központjaként jelenik
meg. Az 1828-as összeírás alapján vizsgált piackörzetek elemezése
során Bácskai Vera megállapítja: ,, Keszthely tiszta körzete igen
nagy népességű volt, vonzásának erősségét azonban inkább ked¬
vező földrajzi adottságai, mint az általa nyújtott szolgáltatások ma¬
Müller Róbert 2000:64.
Müller Róbert 2000:71-72.
Bencze Géza 1981.
T. Mérey Klara 1999:92—93; 96-99. Az első út Sármelléken, Páhokon keresztül
érkezik Keszthelyre, majd Sümeg felé Szántón, illetve Zsiden át lehet továbbmenni.
Keszthelyről Szalapára is vezet egy kisebb út, amelyik aztán a postaúthoz csat¬
lakozik (Keszthely, Karmacs, Szőllős, Kisgörbő, Óhíd).
Row Nw