Oldal 23 [23]
2I
1. FEJEZET
A TARTÓS MEGHATÁROZÓK —
A TÉRBELI ÉS KONJUNKTURÁLIS KÖRNYEZET
A társadalmi jelenségek gazdasági, művelődési, politikai kon¬
textusokba ágyazódnak be. Harminc évvel ezelőtt nyilvánvalóan
elsősorban a gazdasági struktúrák és folyamatok meghatározó sze¬
repét hangsúlyoztam volna. Sőt igen valószínű, hogy akkor egy vá¬
ros monografikus történeti elemzése nem is indulhatott volna más¬
ként, mint a gazdaság részletes feldolgozásával. A társadalomtörténet
fokozatosan emancipálódott a gazdaságtörténet meghatározó do¬
minanciája alól, s a társadalmi jelenségek viszonylagos autonómiája
ma már elismert tény. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a társadalom
szerveződése, mozgása független lenne a környezeti hatásoktól, a
konkrét helyzetek gazdasági, politikai kontextusaitól. A keszthelyi
társadalom változásának elemzését is innen indítjuk, a külsőnek te¬
kinthető meghatározó tényezőkkel.
Elsőként a tartósan ható földrajzi helyzetet mutatjuk be. A táji,
a földrajzi adottságok elsősorban a gazdasági tevékenységre, a me¬
zőgazdaságra és a forgalmi viszonyokra hatnak. Másodikként a
konjunkturális viszonyok alakulását elemezzük, feltételezve, hogy
azok erősen befolyásolják a népesedési folyamatokat, a vándorlást,
a felhalmozást.
A földrajzi tényezők közül az úthálózat szerepét kell kiemelten em¬
líteni. Keszthely a középkorban két fontosabb - egy észak-déli irä¬
nyú és egy kelet-nyugati — út kereszteződésében vált mezővárossá.
A történészek ennek a helyzetnek már a település kialakulásában
is fontos szerepet tulajdonítanak. Keszthely mai települési helye
a 7. században népesült be. A fenékpusztai erőd pusztulása (630
körül) után a megmaradt lakosság a mai keszthelyi belváros kör¬
zetébe települt át. Müller Róbert szerint: , a 7. századi népesség jól
választott". Ezt a következőkkel indokolja: , Az észak-dél és ke¬
let-nyugat irányú távolsági út kereszteződése geopolitikailag fel¬