Oldal 25 [25]
A tartós megbatározók 23
gyarázzák. A város kézművesipara és kereskedelme kezdetleges volt,
e tekintetben körzete viszonylag fejlettebb. Egyéb központi funkciói
az uradalmi központi szerepkörre korlátozódtak."
A város piackörzete 1828-ban a Balaton-felvidéket, Zala megye
szántói, tapolcai és füredi járását foglalja magában. A házassági
kapcsolatok intenzitása egy ennél jóval kisebb tájat rajzol ki, de az
a Balatontól délre legalább annyira kiterjedt, mint attól északra."
Annak az 1810-es években lefolytatott tanúkihallgatásnak a során,
amely a keszthelyi piac helyét és a helypénzszedés módját firtatta,
a kihallgatott tanúk közül sokan jöttek Somogyból. Amikor a ko¬
leraveszély miatt Somogy megye 1831-ben lezárja határait, Keszt¬
hely földesura levélben fordul a megyéhez, arra hivatkozva, hogy a
város számára a fenéki réven át dél felé vezető út lezárása végzetes,
mert élelmezése főleg e területről történik."
A földrajzi adottságok másik stabil pontja a Balaton és a ha¬
lászat. A balatoni halászat a 18. században (feltehetőleg már a vá¬
ros kialakulása óta) fontos gazdasági erőforrás volt. Keszthelyen
halászcéh működött, a 18. században a halat Grazig hordták a hely¬
beli kereskedők." Közlekedési szempontból a Balaton a 19. század
közepéig még nem játszott lényeges szerepet. A Balatonfüreddel való
hajó-összeköttetés inkább csak az 1840-es évektől, a gőzhajózással
válik fontosabbá. A fürdőkultúra ekkor még semmilyen formában
nem volt jelen Keszthelyen, a hévízi melegforrás kihasználása is je¬
lentéktelennek nevezhető.?
A város életében fontos tényező a szőlő. Keszthelyt északon és
keleten szőlők, szőlőhegyek veszik körbe. Az itt termelt bor ugyan
nem vált ismertté, de a helyiek számára fontos bevételi forrást je¬
lentett. A szőlőkultúra valószínűleg igen régi e tájon, gazdasági éle¬
tében már a 16-17. században biztosan szerepet kapott, s jelentősége
a 18. században tovább nőtt. A bortermelés az egész Balaton-fel¬
vidékre jellemző volt.!
A keszthelyi határ (szőlőhegyekkel együtt) valamivel több mint 16
ezer kataszteri hold kiterjedésű.!! Az 1865-ben kiadott ideiglenes ka¬
5 Bäcskai Vera 1988.
§ "Lásd FÜGGELÉK III. TÁBLÁZAT.
7 Czigány László 1985.
8 A keszthelyi haldszatra Jank6 Janos 1902; Solymos Ede 1987.
° Hévizre lásd Szántó Imre 1977.
10 A szőlőkultúrára lásd Pákay Zsolt — Sági Károly 1971; Vajkai Aurél 1999.
Magyarország 1865; valamint Kovacsics József (szerk.) 1994.