Page 169 [169]
5. Intézményesülés s 167
pedig elszakadt. Antall Józsefet elbocsátották tanári állásából (RAINER 2022;
RAINER 2008). Ezután két évig könyvtárosként, majd az Orvostörténeti Mú¬
zeum munkatársaként dolgozott. Új feladatait kitűnően látta el, a magyar
orvostörténetben számos alapvető kutatás fűződik a nevéhez (ANTALL 2014).
Bár a freudizmusnak - mint ezt megnyitójában el is mondta - nem vált
szakértőjévé,""! szívesen vállalta a felkérést.
Antall nem csupán megnyitotta a Munkacsoport kiállítását: az ott felsora¬
koztatott anyagokat látva egy kötetlen beszélgetés során azt javasolta a szer¬
vezőknek, hogy hozzanak létre valamiféle egyesületet. Mégpedig azért, mert
- ahogy Hidas György, az egyik főszervező fogalmazott visszaemlékezésében
-—: , A konferencia végén le kellett bontani a kiállítást, s célszerűnek látszott
egyben tartani a rengeteg anyagot. Ekkor merült fel egy archívum létesíté¬
sének gondolata..." (HipAs 1998: 125). Mészáros Judit visszaemlékezése sze¬
rint ez a , felmerülés" úgy történt, hogy a szervezők a főigazgatóval a kiállítás
helyszínén arról beszélgettek, milyen kár, hogy ezt a gazdag anyagot le kell
bontani, és nem maradhat egyben. Maga Antall József vetette fel, hogy egy ar¬
chívumba kellene elszállítani, és mivel ilyet akkoriban magánszemélyek nem
alapíthattak, de egyesület rendelkezhetett archívummal - felvetette, egyesü¬
letet kellene alapítani." A , kiállításmentő" archívum és annak intézménye, a
Ferenczi Sándor Egyesület 1988. szeptember 12-én alakult meg. Még az egye¬
sülési jogról szóló törvény (1989. évi II. tc.) életbe léptetése előtti időszakban
járunk, tehát komoly engedélyeztetési folyamat és a hatalom kényszeredett
elfogadása kellett ahhoz, hogy a társaság létrejöhessen. A folyamat pontos
menetéről nincsenek dokumentált forrásaink, annyi mindenesetre bizonyos,
hogy a Dornbach Alajos" által kidolgozott alapszabály-tervezetre a Szociális
és Egészségügyi Minisztériumnak kellett rábólintania.""A szakvéleménye¬
zésre kiküldött anyagot éppen Antall József kapta meg (talán nem véletlenül,
de a körülmények nem ismertek). Így természetesen rövidesen jóvá is hagyták
a tervezetet (MÉSZÁROS - ERős 2003: 134).
Az egyesületalapítás a rendszerváltást megelőző időkben tehát korántsem
számított mindennapos tevékenységnek - annak ellenére, hogy az 1949. évi
alkotmány (1949. évi XX. tv.) is rögzítette a magyar állampolgárok egyesü¬
lési jogát. Az úgynevezett társadalmi szervezetek közül a szakszervezetek¬
181 Antall József már miniszterelnökként az akkori ellenzék ténykedését freudi tanokkal próbálta ma¬
gyarázni, pszichológus-kritikusa szerint , igen eredeti módon" (ERŐS 1993: 240). Lányi Gusztáv Erős
Ferencnek az előbb idézett kritikáját nem tartja túl elegánsnak, annál is inkább, mert szerinte a mi¬
niszterelnök nem igazán freudista politikus volt, inkább a Kornis Gyula-féle , politikai pszichológi¬
át" tartotta sokra (LÁNYI 2001: 41).
182 Interjú Mészáros Judittal, 2018. július 26. 32.
18 Dornbach Alajos akkoriban a demokratikus ellenzék ügyvédjeként volt ismert (KORSÓS 2001), 1990
után országgyűlési képviselő lett.
184 A Szociális és Egészségügyi Minisztériumra iratanyagában (MNL) nincs erről dokumentum.