Page 168 [168]
166 e Élettörténet és pszichoterápia
készült el, a szervezők a megnyitó előtti éjjel még javában dolgoztak annak
érdekében, hogy másnap, október 30-án 11 órakor elkezdődhessék a meg¬
nyitó. Ahogy interjúalanyom fogalmazott: , A kiállítás felállítása egészen
valószínűtlen körülmények között történt... Hajnali 4-kor értünk haza, de
még talán akkor se állt teljesen. Heroikus erőfeszítések voltak.""A , heroikus
erőfeszítések" megtérültek, az összegyűjtött anyagot elismerés fogadta. A kis
rendezvény színvonalával tehát nem volt gond, ezt a kiállítást megnyitó neves
orvostörténész személye is garantálta. Más kérdés, hogy Antall a hatalom
szempontjából nem volt kívánatos, és ez sajátos értelmezést adhatott magá¬
nak az eseménynek is. Talán ezért történt, hogy a kiállítást bemutató Magyar
Nemzet sem említette meg, ki is nyitotta meg a rendezvényt: az írás meg sem
említette Antall József megnyitóját.
A rendszerváltás utáni miniszterelnök ekkoriban még hivatását tekintve
és a nyilvánosságban nem politikával, hanem - a Semmelweis Orvostörté¬
neti Múzeum főigazgatójaként és a Magyar Orvostörténelmi Társaság elnö¬
keként - a gyógyítás történetével foglalkozott. Amikor a szervezők felkérték
a kiállítás megnyitására, természetesen nem a jövő, a szabad Magyarország
leendő miniszterelnökét látták benne, vagyis nem elsősorban ellenzékisége
révén került látóterükbe, a történelem és az orvostudomány határmezsgyéjén
kutató szakértő elsősorban a szakmaiságot és egyfajta tekintélyt is képviselt:
szerepvállalása azt is jelentette, hogy a , hivatalos?" orvostörténet az orvoslás
történetének részeként ismerte el a pszichoanalízist. Természetesen nem el¬
hanyagolható az a körülmény sem, hogy Antall József nem véletlenül, hanem
a történelem nyomására került közel az orvostörténeti kutatásokhoz.
A magyar-történelem-levéltár szakot végzett fiatalember az Eötvös Gim¬
náziumban kezdte tanári pályafutását. Egy évvel később, 1956 októberében
tevékeny résztvevője volt a forradalmi eseményeknek: diákjaival együtt meg¬
jelent a tüntetéseken, az iskolában a Forradalmi Bizottság élére választották,
és részt vett a Kisgazdapárt újjászervezésében. A megtorlás nem is kerülte
el: 19757 márciusában őrizetbe vették, elsősorban azért, hogy beszervezhes¬
sék, és édesapjához, az egykori kisgazda miniszterhez közel férkőzzenek.
A terv nem sikerült, sőt éppen id. Antall járt közben fia szabadon bocsátá¬
sa érdekében egykori párttársánál, Dobi Istvánnál. Az Elnöki Tanács elnö¬
kének szavára kiengedték a börtönből az ifjú tanárt, viszont áthelyezték a
Toldy Ferenc Gimnáziumba. 1957. október 23-án néma felállással emlékezett
meg diákjaival az egy évvel azelőtt történtekről. Bár az előbb említett magas
kapcsolataira való tekintettel elvetették a letartóztatását, az állambiztonság
megfigyelés alá vonta. Eltávolítására egy évvel később került sor: a közvetlen
okot az szolgáltatta, hogy diákjai szétdobálták a könyveiket, egy oroszkönyv
480 Interjú Mészáros Judittal, 2018. július 26. 24.