Page 108 [108]
106 e Élettörténet és pszichoterápia
tették, hogy a Szovjetunióban - és nálunk is - elnyomják, háttérbe szorítják
a lélektan tudományát. Ezzel szemben Tyeplov tankönyvében azt olvassuk:
Kétségtelen, hogy az ember tanulmányozása egyike a tudomány legfonto¬
sabb feladatainak, és az emberrel foglalkozó tudományok közül a pszicholó¬
gia az első helyek egyikét foglalja el." (NÁDOR 1951: 180). A hatalom tehát
egyáltalán nem úgy gondolt önmagára, mint aki szemben áll a lélektannal,
hanem éppen ellenkezőleg: a valódi, tudományos alapú lélektan apostola¬
ként jelenítette meg tevékenységét. Így megjelenhettek a szovjet pszichológia
nagyjainak kötetei, és természetesen az azokat méltató írások is.** A nagy
útmutatók nyomán megfogalmazódtak a szocialista lélektan jellemzői: élet¬
tani kutatásokon alapul (elveti a , polgári objektivista" teszteket), de nem la¬
boratóriumba zárkózik, ehelyett a , társadalmi élet minden területén" kutatja
az idegrendszeri sajátosságokat, melyek többek között a munkát, a gondol¬
kodást lehetővé teszik. A fentiek szellemében lélektani képzést - akár a Szov¬
jetunióban - már a középiskolában kötelezővé kellene tenni (Zádor 1952).
A lélektan tehát a filozófiai alapokból fokozatosan a természettudományok
felé mozdult el, de ennek , szigorú értelemben vett megalapozást a lélektan
csak a pavlovi fiziológia által nyert" - ezen az alapon kell tovabbfejleszteni, a
társadalomtudományi vonatkozásairól sem megfeledkezve (FOGARASI 1954).
Az a terület, amely az 1950-es évek első felében is kiemelten fontosnak
tartotta a pszichológia oktatását, az a hadsereg volt, pontosabban - természe¬
tesen szovjet példa nyomán - úgy vélték, hogy a hadsereg-irányítás, a harcos¬
nevelés egyik eszköze lehet a lélektan ismerete, melynek révén sokkal ered¬
ményesebb munkát végezhet a parancsnok, a kiképző (SOLYMÁR 1954). Az
egyetemi pszichológusképzés tényleges megnyitására viszont még várni kel¬
lett, de 1956 tavaszán komoly enyhülés jeleként értékelhetjük, hogy az MTA
Gyermeklélektani Intézetének beszámolóját közölték, mely szerint igencsak
elmaradtunk az általuk meglátogatott szocialista országok - NDK és Cseh¬
szlovákia - lélektani képzésétől, pedig a pszichológia gyakorlati alkalmazása
az ,embervédelmet és anyagi megtakarítást"? - tehát elsősorban gazdasági¬
népjóléti célokat, és már nem a békeharcot - szolgálná. Ennek ellenére, amíg
az NDK-ban 250, Csehszlovákia 100 pszichológus volt akkoriban képzésben,
addig Magyarországon mindössze két fő." Szintén a lélektan pozíciójának
növekedéseként értelmezhetjük, hogy 1957-ben a Magyar Tudományos Aka¬
démián önállósodott a pszichológia művelésére és népszerűsítésére létrejött
Lélektani Bizottság. Míg 1955-ben az MTA Lélektani Bizottságának 2. ötéves
32 Az előbb idézett mellett például: ZÁDOR 1951.
33 A lélektani kutatás és gyakorlat az NDK-ban és Csehszlovákiába [sic!]. Természet és Társadalom
1956, 115(7). 442.
74 A lélektani kutatás és gyakorlat az NDK-ban és Csehszlovákiába [sic!]. Természet és Társadalom
1956, 115(7). 442.