Oldal 101 [101]
4. Képzés « 99
hogy a mélylélektani tanulmányok végzése, pontosabban az introspekció, az
önreflexió a háborúk megelőzésének egyik eszköze is lehet (CZONICZER 1945).
Az említett gyors személyi, ezzel együtt pedig tantervi változások hát¬
terében az állt, hogy a Horthy-korszak orvostársadalmában jellemző nem¬
zethűség és kereszténység címszavak körül összpontosuló harcokat, melyek
elsősorban a szélsőjobboldalinak nevezhető Magyar Orvosok Nemzeti Egye¬
sületének tevékenységéhez kötődtek, mindenképpen fel kívánta számolni az
újonnan alakult rendszer (természetesen az említett egyesülettel együtt). Az
újonnan érkezett tanárok ezt a törekvést szolgálták: új - pontosabban az el¬
lenforradalmi rendszer által nem sokra tartott - tudományágat népszerűsí¬
tettek, és nem mellesleg senki sem vádolhatta őket jobboldalisággal. Gartner
Pál például a világháborút követően nemzetgyűlési képviselőként tevékeny¬
kedett, 1945 áprilisában az ő megnyitó beszédével alakult meg az Orvosszak¬
szervezet ideg-, elme- és lélektani szakosztálya. Az elmeügy megújításának
tervét Gartner dr. - akinek nem sikerült kimentenie első feleségét a lágerbe
indulók közül" - gyilkos iróniával vezette be: , Olyan korszakot számolunk
fel, amelyben csak a heveny elmebetegek zárt intézeti elhelyezéséről kellett
itt-ott gondoskodnunk. A krónikus elmebetegek, az elmefogyatékosok és a
súlyos pszichopaták elhelyezték egymást és önmagukat az állami élet külön¬
böző, sokszor éppen vezető tisztségeiben."? A pszichoterápia, pszichoanalí¬
zis oktatásának vizsgálatakor tehát mindenképpen szem előtt kell tartanunk,
hogy a tudományág erős politikai hátszéllel került az Orvoskar oktatási pa¬
lettájára. Ettől függetlenül az új tanárok igencsak elkötelezetten és lelkesen
igyekeztek megismertetni a hallgatókat az újnak számító tárgyakkal - az el¬
elpiruló Hermann a rengeteg magánál hordott könyvével, vagy éppen Gart¬
ner, aki , nagy gesztusokkal kísérte mondanivalóját: cKollegáim! Pszichoa¬
nalitikust csinälok magukböl!«” (NEMES - JAKAB 2019:21)
A medikusok ekkoriban - a még meglévő egyetemi szabadság szellem¬
ében - átjárhattak a Bölcsészkar Lélektani Intézetébe is órákat hallgatni,
amivel sokan éltek is a művelődni vágyó orvospalánták közül. Ahogy azt Pa¬
neth Gábor megjegyezte: a pszichiátriával, pszichológiával foglalkozók szá¬
mára mindenképpen hasznos a bölcsészettudomány, hiszen , Ha Freud nem
lett volna művelt olvasó, nem fedezték volna fel az Oidipusz-komplexust"
(JAKAB 2019b: 33). A Bölcsészkar Lélektani Intézete a második világhábo¬
rú után szintén nagy reformterveket dédelgetett. 1945-ig hivatalos egyetemi
pszichológusképzés tulajdonképpen nem létezett Magyarországon: a hazai
pszichológusok külföldön, esetleg magánúton szerezték pszichológiai isme¬
reteiket, illetve úgynevezett szabad bölcsészként, tantervi előírás nélkül hall¬
31 Borzak Tibor: Balröl a mäsodik! Szabad Föld 2011. december 23. 67(51-52). 16-17.
"2 Valamiképpen mindenki felelős mindenért... Népszava 1945. április 20. 73(71). 4.