Oldal 101 [101]
OCR
4. Képzés « 99 hogy a mélylélektani tanulmányok végzése, pontosabban az introspekció, az önreflexió a háborúk megelőzésének egyik eszköze is lehet (CZONICZER 1945). Az említett gyors személyi, ezzel együtt pedig tantervi változások hátterében az állt, hogy a Horthy-korszak orvostársadalmában jellemző nemzethűség és kereszténység címszavak körül összpontosuló harcokat, melyek elsősorban a szélsőjobboldalinak nevezhető Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének tevékenységéhez kötődtek, mindenképpen fel kívánta számolni az újonnan alakult rendszer (természetesen az említett egyesülettel együtt). Az újonnan érkezett tanárok ezt a törekvést szolgálták: új - pontosabban az ellenforradalmi rendszer által nem sokra tartott - tudományágat népszerűsítettek, és nem mellesleg senki sem vádolhatta őket jobboldalisággal. Gartner Pál például a világháborút követően nemzetgyűlési képviselőként tevékenykedett, 1945 áprilisában az ő megnyitó beszédével alakult meg az Orvosszakszervezet ideg-, elme- és lélektani szakosztálya. Az elmeügy megújításának tervét Gartner dr. - akinek nem sikerült kimentenie első feleségét a lágerbe indulók közül" - gyilkos iróniával vezette be: , Olyan korszakot számolunk fel, amelyben csak a heveny elmebetegek zárt intézeti elhelyezéséről kellett itt-ott gondoskodnunk. A krónikus elmebetegek, az elmefogyatékosok és a súlyos pszichopaták elhelyezték egymást és önmagukat az állami élet különböző, sokszor éppen vezető tisztségeiben."? A pszichoterápia, pszichoanalízis oktatásának vizsgálatakor tehát mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy a tudományág erős politikai hátszéllel került az Orvoskar oktatási palettájára. Ettől függetlenül az új tanárok igencsak elkötelezetten és lelkesen igyekeztek megismertetni a hallgatókat az újnak számító tárgyakkal - az elelpiruló Hermann a rengeteg magánál hordott könyvével, vagy éppen Gartner, aki , nagy gesztusokkal kísérte mondanivalóját: cKollegáim! Pszichoanalitikust csinälok magukböl!«” (NEMES - JAKAB 2019:21) A medikusok ekkoriban - a még meglévő egyetemi szabadság szellemében - átjárhattak a Bölcsészkar Lélektani Intézetébe is órákat hallgatni, amivel sokan éltek is a művelődni vágyó orvospalánták közül. Ahogy azt Paneth Gábor megjegyezte: a pszichiátriával, pszichológiával foglalkozók számára mindenképpen hasznos a bölcsészettudomány, hiszen , Ha Freud nem lett volna művelt olvasó, nem fedezték volna fel az Oidipusz-komplexust" (JAKAB 2019b: 33). A Bölcsészkar Lélektani Intézete a második világháború után szintén nagy reformterveket dédelgetett. 1945-ig hivatalos egyetemi pszichológusképzés tulajdonképpen nem létezett Magyarországon: a hazai pszichológusok külföldön, esetleg magánúton szerezték pszichológiai ismereteiket, illetve úgynevezett szabad bölcsészként, tantervi előírás nélkül hall31 Borzak Tibor: Balröl a mäsodik! Szabad Föld 2011. december 23. 67(51-52). 16-17. "2 Valamiképpen mindenki felelős mindenért... Népszava 1945. április 20. 73(71). 4.
