Page 87 [87]
3. Hivatásválasztás e 85
3.5. A hivatásválasztás
A gyerekkorra vonatkozó kérdések esetében felvethetjük, hogy közvetle¬
nül nem kapcsolódnak a hivatásválasztáshoz. Természetesen feltettem azt
a kérdést, hogy mi vezette a segítő szakma, a pszichoterapeuta hivatás felé,
emellett azt is, hogy volt-e valaki a családjában vagy az iskolában, aki jelen¬
tős hatással volt rá ebből a szempontból. A direkt kérdések mellett azonban
az előbbi, a származási családra és fejlődéstörténetre vonatkozó kérdések
is hasznosaknak bizonyultak, hiszen interjúalanyaim számos esetben ezek
kapcsán fejtették ki hivatásválasztási motivációikat: mint az előbbiekben lát¬
hattuk, gyakran már az elsőként eszükbe jutó gyerekkori emlékek is jelző¬
funkciókkal bírnak. Emellett a családi háttér, a származási család jellemzői
sok esetben valóban összefüggést mutatnak a foglalkozásválasztással.
Mint említettem, a pszichoterapeuták többségének volt valamiféle egész¬
ségügyi - vagy egyéb segítői - kötődése: szülei vagy a tágabb család tagjai ide
voltak sorolhatók. Ez a csoport az értelmezésemben örökségül kapta a hi¬
vatást, értékrendszer és családi tradíciók vezették a segítő szakmáig, min¬
denesetre előbbiek belejátszottak hivatásválasztásába. Természetesen nem
állíthatjuk, hogy csak és kizárólag a rokonok példája, esetleg ösztönző szavai
vagy éppen vágyott presztízse állította volna őket erre az útra, hiszen már
a kiképzés is igen sok áldozatot - és nem csupán anyagiakat és energiát ¬
kíván meg a pszichoterapeuta-jelöltektől, nem szólva az egész személyiséget
igénybe vevő hivatásgyakorlástól. Így bár csak néhány pszichoterapeuta-ro¬
kon állt a háttérben (ami a szakma újdonságánál fogva érthető is), az orvos
felmenő(k) vagy oldalági rokon(ok) tipikusnak tekinthetők.
Néhány interjúalanyom elsődleges motivációként a segítő foglalkozású
rokont nevezte meg: ilyen például, hogy a pszichoanalitikus nagynéni miatt
teljesen evidens volt. .. más szóba sem került", mint ez a foglalkozás." Vagy
éppen: ,apám orvos volt" - hangzott a velős válasz a pályaválasztási szán¬
dék hátterét firtató kérdésemre. Esetleg: , ha nem is az anyatejjel, mert anyu
nem pszichológusként kezdte a pályáját", de egyértelmű volt, hogy ő anyjá¬
hoz hasonlóan csakis a pszichológiát választhatja." Hangsúlyozni kell azon¬
ban, hogy az elbeszélők szerint ezek egyik esetben sem a család által kikény¬
szerített választások voltak, hanem saját döntések eredményei."" Bizonyára
voltak a felmenők részéről vágyak, esetleg terelgetési kísérletek, hogy az utód
az örökükbe léphessen: , a levegőben ott volt, meg kívánságként, hogy hár¬
267 "Történeti interjú [/7/210.
268 "Történeti interjú [/6/195.
69 "Történeti interjú II[/6/133.
70 Egyébként kevéssé elképzelhető, hogy aki évtizedek óta a , személyiségéből él", úgy nyilatkozna,
úgy rajzolná meg a pályaképét, hogy kényszerítették erre a foglalkozásra.