Oldal 81 [81]
3. Hivatásválasztás e 79
senek az felvételi eljárásban. A rendelet indoklása szerint a változtatás azért
történt, mert az épülő szocializmusban egyre nagyobb a felsőoktatás jelentő¬
sége, így minél szélesebb köröknek kell meg adni a bekerülés lehetőségét."
Némely korabeli híradás a politikai hátteret is megvilágítja: Kádár János , aki
nincs ellenünk, az velünk van" elvét" említették. Ez a kádári , szocialista
humanizmus" köszönt vissza 1962-ben, a Magyar Szocialista Munkáspárt
VIII. kongresszusán, amely a felsőoktatás reformját elindította (ERDEY-GRuZz
1963: 12). A korabeli krónikások szerint a származásra vonatkozó kérdések
eltörlését az egyetemi felvételiken a társadalom változása teremtette meg.
A , dolgozó osztályok egységes társadalmában" ugyanis minden dolgozó ¬
legyen az gyári munkás vagy orvos - a szocializmust építi, tehát értelmetlen
a foglalkozási szempontú megkülönböztetés. A társadalom efféle egysége¬
sülése következtében pedig az apolitikusok, sőt a , volt ellenséges osztályok
tagjai" is szabadon dolgozhatnak, egyetemre járhatnak (bár a rendszer ko¬
rántsem mondott le ideológiai nevelésükről) (Darvasi 1962). Más megfo¬
galmazásban: , Ha a háborúban az ellenség letette a fegyvert, emberségesen
kell bánni vele. Az osztályharcban is érvényes ez a megfontolás." Vagyis: a
legyőzött, beilleszkedni kész osztályellenség viszonylagos szabadságban dol¬
gozhat és tanulhat, annak érdekében, hogy ne lázadjon a rendszer ellen.
Bar 1963-tól kezdve a felvételizőt a szülők - jelentkezéskori és 1938 elötti ¬
foglalkozása és vagyoni helyzete szerint már nem kellett kategorizálni, a sza¬
bályozást követően mégis előny maradt a megfelelőnek tekintett származás.
Ezt a döntéshozók nem is rejtették véka alá: ez már abból is látszik, hogy bár
a kategorizálást megszüntették, továbbra is jelölték, számontartották, hogy a
jelentkező fizikai dolgozók gyermeke-e (alias: F kategóriás-e) (DEVICH 1968:
80 -81). Az 1963-as , reform"-rendeletben szerepel, továbbra is társadalmi
feladat marad, hogy a fizikai dolgozók gyerekei minél nagyobb számban ke¬
rülhessenek a felsőoktatásba: ennek elsődleges eszközeként a tehetségfejlesz¬
tést és a nagyobb anyagi támogatást nevezték meg." A tehetségfejlesztés a
munkás- és parasztfiatalok felvételi előkészítését, illetve egyetemre kerülé¬
süket követően részükre tartott konzultációkat jelentette. Ezeket a terveket
számos egyetemi oktató üdvözölte, hiszen ők maguk tapasztalhatták, milyen
nehézséget jelent a nem megfelelő felkészültséggel rendelkezőknek tanulmá¬
»7 A művelődésügyi miniszter 3/1963. (V. 19.) MM sz. rendelete a felsőoktatási intézményekbe való fel¬
vétel szabályozásáról. Magyar Közlöny 1963. május 19. (34). 227-230.
48 Kádár 1961-ben, a Népfront ülésén mondott beszédében a , velünk" szó helyett a Magyar Népköztár¬
saság, az MSzMP, a Népfront szavakat használta, ennek leegyszerűsítése a nevezetes mondat. RAI¬
NER 2000. 40-57. (Az alapelv egyébként újszövetségi: Mk 9, 40; Lk 9,50.)
49 Tiszta eszményeink, nemes céljaink jóváhagyását kérjük: Gáspár Sándor elvtárs választási nagy¬
gyűlése a Beloiannisz-gyárban. Népszabadság 1963. február 14. 21(37). 2.
»° A művelődésügyi miniszter 3/1963. (V. 19.) MM sz. rendelete a felsőoktatási intézményekbe való fel¬
vétel szabályozásáról. Magyar Közlöny 1963. május 19. (34). 227.