Oldal 82 [82]
80 e Élettörténet és pszichoterápia
nyaik elvégzése, és köreikben mekkora a lemorzsolódás.?" A pártkongresz¬
szusi határozatnak megfelelően - , a jövőben ne kevesebb, hanem több legyen
a munkas- és parasztszarmazasu”*” - a fizikai dolgozók gyermekei a korszak
egészében több segítséget kaptak a felvételire való felkészüléshez, mint tár¬
saik. Például kizárólag számukra a középiskolákban az utolsó két évben a
felsőoktatási felvételi tárgyakból ingyenes, felvételi előkészítő tanfolyamokat
szerveztek.
A tehetséggondozás mellett a felsőoktatási reform keretében számos olyan
intézkedést is hoztak, melyek közvetetten szolgálták a fizikai dolgozók gyer¬
mekeinek a felsőoktatási intézményekbe történő bekerülését. Megreformál¬
ták az ösztöndíjrendszert: a hallgatók az egy főre eső családi jövedelem alap¬
ján, differenciáltan részesülhettek támogatásokban, bővítve a természetbeni
juttatások körét, és így az egyetemisták többsége a korábbinál jóval kedve¬
zőbb helyzetbe került. Például a legalacsonyabb jövedelműek igény szerint
(háromszori, kedvező árú étkezéssel járó) diákotthoni elhelyezést és rendsze¬
res szociális támogatást, a nem kollégisták kedvezményes ebédet és szintén
rendszeres pénzbeli juttatást kaptak. Emellett -elömenetelüktöl függö - ta¬
nulmányi ösztöndíjhoz jutottak, jó vagy jeles átlaggal pedig a tandíjfizetéstől
is mentesültek, míg a tandíjasok szociális helyzetüket és tanulmányi ered¬
ményüket egyaránt figyelembe véve fizettek." A reform szellemében számos
jóléti beruházást hajtottak végre az egyetemeken: menza- és kollégiumfej¬
lesztesek törtentek (VAJDA 1965; GOMBÁR 1963).
A fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását nem csupán a tehet¬
séggondozás és az egyetemi juttatások terén igyekezték segíteni. Mivel a ko¬
rábban munkás vagy dolgozó paraszt kategóriába esö, 1963-töl „F-esnek”
számítókat továbbra is lajstromozták az egyetemek, éves statisztikai szám¬
adásukban büszkén szerepeltették, hogy hallgatóik hány százaléka fizikai
dolgozók gyermeke. Mindenképpen előnynek számított az egyetem -— hata¬
lom általi -— megítélése szempontjából, ha hallgatóik minél nagyobb hánya¬
da volt az , F-esek" közé sorolható. Még a kötelező származási kategorizálás
> Benedikt Ottó: Az egyetemi tanár szemével. Népszabadság 1962. szeptember 6. 20(208). 3.
752 Bálint Béla: Származás és képesség. Köznevelés 1963. március 22. 19(6). 161.
#3 Ilyen tanfolyamokat még a rendszer utolsó éveiben is tartottak. Lásd: BÖHM 1985: 459.
34 A művelődésügyi miniszter 158/1963. (M. K. 14.) M.M. számú utasítása a felsőoktatási intézmények
nappali tagozatos hallgatói részére juttatható állami támogatásokról. Művelődési Közlöny 1963. jú¬
lius 15. 7(14). 361-365.; A művelődésügyi miniszter 159/1963. (M. K. 14.) M.M. számú utasítása a fel¬
sőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak tandíjáról. Művelődési Közlöny 1963. július
25. 7( 14). 365-366.; A művelődésügyi miniszter 6/1963. (XI. 6.) MM számú rendelete a társadalmi
tanulmányi ösztöndíjról szóló 22/1963. sz. (IX. 21.) Korm. sz. rendelet végrehajtásáról. Magyar Köz¬
löny 1963. november 6. (78). 584-592.
755 Terjeszkedik az egyetem. Esti Hírlap 1963. november 1. 8(257). 3.; Nagy összegű beruházásokkal gaz¬
dagodnak az egyetemek és a főiskolák. Kisalföld 1964. július 19. 9(168). 1.; Új egyetemi kollégiumok
nyílnak. Népszava 1964. július 28. 92(175). 1.