Oldal 80 [80]
78 e Élettörténet és pszichoterápia
elvárás, szintén „vadäsztak az F-esekre”*“* (legalábbis a kiváló képességű F¬
esekre): szerencse, hogy éppen akkor így fújt a politikai hátszél - összegezte
a történteket egyik interjúalanyom, aki egyetemi évei alatt az elitképzőnek
számító Eötvös Collegiumba is felvételt nyert.
Úgy tűnik tehát, hogy a néhány évvel korábban burzsoá mételyként
aposztrofált pszichoterápia (különösképpen a pszichoanalízis) szakmaként
történő választása a korszakban, hasonlóan az orvoskarokhoz, egyrészt ha¬
sonló hátterűeket vonzott, másrészt új szereplők jelentek meg ezen a terüle¬
ten is: a fizikai dolgozókként számontartottak gyerekei, akik éppen a rend¬
szer hathatós segítségével jutottak a nem olyan régen még tiltott tudomány
közelébe. A sokszor még manapság is az elithez tartozónak tekintett — és
kétségkívül meglehetősen költséges - pszichoterápiákhoz, illetve a szakmát
megalapozó felsőfokú képzéshez való hozzáféréshez a hatalom kétszeresen
is hozzájárult. Egyrészt a felvételi szabályok módosításával már a háborút
követően megnyílt a felsőoktatás felé vezető út azok számára, akiket a ko¬
rábbi rendszer korlátok köré szorított, vagyis demokratizálódott a felsőok¬
tatás. Azaz megszűnt a vallás (, faj") szerinti diszkrimináció, valamint a nők
számára - a hittudományi szakok kivételével — a férfiakkal azonos feltételek
mellett engedélyezték a beiratkozást a felsőoktatási intézmények bármely
karára." Másrészt a szocialista rendszerben a munkás- és parasztszárma¬
zásúak egyetemre segítése 1963-ig deklaráltan is általános volt. Egy 1948-as
kormányrendelet a felsőoktatásban bizottságok előtti felvételi vizsgák meg¬
tartását írta elő, melyeken a jelentkező általános műveltsége és a szakra való
alkalmassága mellett demokratikus magatartását is értékelték, de akár el is
tekinthettek a felvételi beszélgetéstől." A rendelkezés utóbbi pontjai meg¬
lehetősen nagy teret hagytak a bizottság döntésének, minek következtében
a munkás- és parasztszármazású hallgatók aránya jelentős mértékben meg¬
növekedett (LADÁNYI 1985: 18). 1953-tól hat kategóriát (munkás, dolgozó
paraszt, értelmiségi, alkalmazott, egyéb, osztályidegen) alkalmaztak a fel¬
vételizők származása szempontjából (DEvicH 1968: 80), és természetesen az
első kettő volt a kívánatos.
A művelődésügyi miniszter 3/1963. (V. 19.) MM sz. rendelete eltörölte,
hogy a jelentkezőket származásuk szerint kategorizálják, a munkások és pa¬
rasztok gyerekei pedig külön elbírálásban, rendkívüli előnyben részesülhes¬
44 "Történeti interjú I[/3/107.
45 1946. évi XXII. tc. a nőknek az egyetemekre és a főiskolákra való felvétele tárgyában. https://net.jog¬
tar.hu/ezer-ev-torveny?docid=94600022.T V&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fkeyword%3D1946
A torvényjavaslatot egyhangúlag fogadták el, és minden parlamenti párt nőképviselője melegen üd¬
vözölte. Lásd: Liszkai-Kováts Ilona: Megnyílt az út... Szivárvány 1946. szeptember 14. 1(16). 16.
46 A Magyar Köztársaság kormányának 7.870/1948. Korm. sz. rendelete. Magyar Közlöny 1948. július
25. (167). 1655—1656.