Page 295 [295]
311.
314.
317.
319.
327.
329.
331.
Theokritos: Idyllia, VII, 37.
A következő művekben: Isokratés: Busiris; Libanius: Encomium, 4 (Foerster 8, 243);
Lukianos: Muscae laudatio; Favorinus: De quartana febre. Az utöbbi, elveszett mü
idézetét Poliziano itt olvasta: Gellius: Noctes Atticae, XVII, 12. A negyednapos läz
(amely valójában háromnaponta jelentkezett) a malária.
Martialis: Epigrammata, IX, 48, 3.
Cicero: De senectute, 85.
Plutarchos: Démétrios (Parhuzamos életrajzok), II, 3.
Gellius: Noctes Atticae, XIIL, 17-ben a kiterjedt jelentéstartomänyü humanitast a
görög kifejezések közül csak a paideidval, a tanultsäggal hozza összefüggésbe, ami
a doctrindhoz äll közelebb, azonban valöban, a philanthropia jelenteskörtt is felöleli:
emberszeretet, emberség), szívélyesség?.
Latin szólás a tartósság érzékeltetésére. A rómaiak az éveket a Jupiter-templom fa¬
lába ütött szegekkel jelezték, amelyet a pontifex maximus szeptember idusán vert a
falba.
Latinul szó szerint: , két (minden) lábbal beleállok". Ouintilianus: Inszitutio oratoria,
XII, 9, 18, ahol a mondást a paraszti munkákkal hozza összefüggésbe.
Homécros: Ilias, XTV, 214-221; Libanius, vö. Poliziano: Miscellanea, 11.
Taranto ( Tarentum) szicíliai, Cosenza (Consentia) calabriai város.
Cicero: De finibus, I, 7 számol be arról, hogy a római szatíraíró Lucilius azon vicce¬
lődött, hogyő nema műveltrómaiaknakírt, hanem a tarentumiaknak, a consentiaiaknak
és a szicíliaiaknak (valószínűleg azért, mert az ő anyanyelvük a görög volt, és csak
törték a latint). Ugyanott Cicero kijelenti, hogy ő ellenkezőleg, kész arra, hogy akár
Persius is olvassa írásait, ismét Lucilius verssoraira hivatkozva, amelyeket a De orazore,
II, 25-ben idéz: , Nem érdekel, Persius olvas-e, én Laelius Decimust akarom." (Azaz
egy kevésbé művelt kritikust kíván magának.) Persius műveltségéről Cicero a Brutus,
99-ben ír.
Plinius: Naturalis historia, Prefatio, 23. Magyarán, az Alessandróval való barátságá¬
nak kamatából (azaz a levélből) egy újabb barátságot nyert.
Hernici, latiumi népcsoport, akik a modern Segni, Fosforo püspöki székhelyének
területén éltek. Vergilius említi sziklás lakóhelyüket: Aeneis, VII, 683—684; Servius
pedig kommentárjában nevüket egy szabin, szikla" jelentésű szóra vezeti vissza.
Seneca: Epistulae, 77, 17. A curia és a forum a közügyek két fő színtere.
Cicero: Epistulae ad familiares, I, 12, 2; Pro Plancio, 66.
Iuvenalis: Sazirae, II, 167. Ámbár Iuvenalisnál a kijelentés ironikus értelmű.
Ez a kiszólás elárulja, hogy a Cicerót és az antikvitást idéző kijelentés részben
Pomponio Leto iskolájára és annak meghurcolására utal.
Samarobriva Amiens ékori neve és az egyik belga torzs févarosa volt; Batavia a mai
Hollandia területén feküdt. Az utalás ókori keretben is a műveletlenségre céloz.
Pythagorasnak tulajdonított ókori közmondás, lásd Erasmus: Adagia, 1, 1, 1.
Lásd Suetonius: Viza Terentii, 3.
Persius: Satirae, 4, 52.
Publilius Syrus: Sententiae, Hildesheim, Olm, 1964, A56: „Amici mores noveris non
oderis.”
293