Page 278 [278]
Francesco Gaddi firenzei követ volt, javarészt Lorenzo de" Medici szolgálatában.
Pedanios Dioskuridés (40 k. — 90), kilikiai származású, Tarsosban működő görög
orvos, gyógyszerész, botanikus. Fő műve a gyógynövényeket, különös állatokat, a
belőlük készült gyógyszereket és felhasználásukat leíró ötkötetes enciklopédiája, a
Ilepi öAng latpırfjs, amely latinul Mazeria medica címmel az egész középkor során,
sőt később is, egészen a 19. századig szerte Európában használatban volt. Arab for¬
dítását (szírből) a 9. században készítették el, kommentárt Ibn al-Baytar 13. századi
andalúz orvos, gyógyszerész, botanikus írt hozzá, aki saját hasonló munkájában is
rengeteget hivatkozik rá, Ibn Sina (Avicenna) mellett. Ermolao Barbaro a jelen le¬
véllel kapta kézhez, és még abban az évben, 1488-ban látta el Dioskuridés művét
kommentárokkal, amelyek csak halála után, 1516-ban jelentek meg Velencében In
Dioscoridem corollarii címmel.
A kéziratban még ez all: Non. Ian. Flor. 1488. — Firenze, 1488. januär 5.
Ez az egész passzus világosan bizonyítja, hogy Poliziano olvasta és magáévá tette
Ficino De vizájának harmadik könyvét, a De viza coelitus comparandát IHogyan sze¬
rezzünk életet az égtőll.
AzL kézirat egészen másként kezdődik: , Ut ferramenta oleo, sic amicitiae officiis extersae
non contrahunt aeruginem, contrahunt neglectae, verbum popularius quam verius. Sortiuntur
inclinationes et segmenta mundi terram, et alius coeli positus atque vultus divisa rebus
omnibus ingenia distribuit, ut surdis etiam brutisque rerum amicitiae et inimicitiae suae
constent inde. Affectus quoque caecos et quae Graeci propria et anaetiologeta vocant huc
ferimus accepta. Hinc et simpathiae et antipathiae tota et sola ratio. Sentit hanc vim et
homo...” — ,Mint a megolajozott fém szerszámok, úgy a kötelességtudattól vezérelt
cselekedetekkel megolajozott barátságokon sem fog a rozsda, hacsak nem hanyagol¬
ják el őket. Ez a mondás inkább közkeletű, mint igaz. Vonzalmak és a világ szeletei
tagolják a földet, és minden dolog számára az ég egyes helyzetei és szakaszai sajátsá¬
gos veleszületett minőségeket jeleznek. Úgyhogy még az élettelen és értelmetlen
dolgok közötti rokonszenvek és összeférhetetlenségek is ebből a forrásból fakadnak.
Hiszem, hogy ez a forrása a vak szerelmeknek is, és amit a görögök dvautıoAöynta¬
nak lInegmagyarázhatatlannak] mondanak. Ugyaninnen ered minden ellenséges vagy
barátságos viszony oka. Az emberi lények is érzékelik ezt az erőt [...]."
Macrobius: Sazurnalia, I, 19, 16: , herkulesi csomó? fonja körül Mercurius (Hermés)
botját, a caduceust. Idősebb Plinius a Nazuralis historia, XXVIII, 64-ben egy pölyä¬
zási technika leírásában említi ezt, Barbaro pedig ehhez írt jegyzetet Caszigationes
Plinianae című művében: 3. k., 28, 21. Valószínűleg Barbaro és Poliziano is tudott
arról, hogy a római menyasszony övét , herkulesi csomóval" kötötték meg.
Barbaro finom szójátéka a Lorenzo Valla De Jinguae latinae elegantia című művének
41. fejezetében leírt három kifejezéssel: grazias agere — köszönetet mondani; gratias
habere — hálásnak lenni; gratias referre— meghálálni egy szívességet.
AzM kezirat hozzäteszi: „Mirandulam nostrum et decus et lumen salvere iubeo. Mediolani,
Khis. Febr. MCCCCLXXXVIII.” — Add att idvozletem a kivälö &s fenyes Picönak!
Milánó, 1488. február 1.
Az Mésaz R kézirat hozzáteszi: , Patriarche Aguileiensi", az M továbbá: , Oratori Veneto"
— , Aguileia érsekének, velencei követnek".
276