Page 184 [184]
java része feledésbe vesszen azáltal, hogy mindenki visszariad azoktól a ki¬
fejezésektől, amelyek mostanáig közönségesen ismeretlenek voltak. Mert
odáig fajult a helyzet, hogy még a nagy szerzők nyelvén sem beszélhetünk
biztonsággal, minthogy az általánosan nem ismeretes, így hát jobban szere¬
tünk barbár szavakat használni a rómaiak helyett, és jóllehet van otthon
búzából sült kenyér, mástól koldult korpakenyeret eszünk.
3. Azt illetően pedig, hogy miközben ékesszólásomat kétségbe vonják,
tudásomat elismerik, azért nemcsak hogy nem haragszom, de még hálás is
vagyok érte. Kérlek, ne engedd át magad túlságosan irántam való szerete¬
tednek, Fosforo, és ne hidd, hogy kevéssé dicsérnek, amikor Marcus Varró¬
hoz hasonlítva dicsérnek, akiről a régiek szintén úgy vélekedtek, hogy tudo¬
mánya sokrétű, ékesszólása meg semmilyen. En bizony, Fosforóm, sem
ékesszólást nem tulajdonítok magamnak, sem a tudást nem vallom maga¬
ménak. Ha Miscellaneámban az ékesszólást nem tekintve mégis valaki szá¬
mára némileg hozzáértőnek? tűnök, az jó dolog. Sikerrel jártam. Mert ott
épp erre törekedtem. Mi haszna lett volna az ékesszólásnak ebben a műben,
amelyet nem a meggyőzés, hanem a tanítás céljából állítottam össze?
4. Amit pedig a stílusról írsz, azt mindenképpen igaznak tartom: attól,
hogy valami más, nem feltétlenül rosszabb, mivel az ékesszólásnak magának
nem egyetlen arca létezik, ? nem egyetlen színe. Innen ered, hogy ezidáig
senkit nem tartottak egyhangúlag ékesszólónak, akár azért, mert minden¬
kinek a saját stílusa tetszik a leginkább, akár azért, mert mindenkit más
fajtabeszédmód ragad meg inkább. Gondolj Démosthenésre és Ciceróra. Az
előbbi beszédmódja egyesek számára száraz, Démadés"" számára izzadság¬
szagú," Aischinés?? számára (elnézést a kifejezésért) barbár. Az utóbbit
Calvus vértelennek és kopottnak tartotta, Brutus szaggatottnak és erőtlennek;
valaki más sótlannak és száraznak; ezzel szemben mások dagályosnak és
fellengzősnek, nem eléggé tömörnek, túl mértéktelennek és túláradónak;
megint mások lapos humorúnak; mások kevéssé hagyományhűnek; némelyek
szerint beszédmódja nem elég férfias és babonás, mintha túlságosan ragasz¬
kodna az idegen szabályokhoz." Azonban nem is azért hozom fel ezeket,
mintha úgy vélném, velük lehetne összevetni engem. Nem ment el még a
józan eszem, Fosforo! De nagy nevekkel kellett élnem, hogy helyrehozzam
a gyomrodat.
5. Mert mit mondjak Pico della Mirandoláról? Az irigység már csak ilyen,
Fosforo... Ő viszont éljen! Éljen csak, és ne térjen le ezután sem az általa
megkezdett útról, hiszen még az irigység is elismeri, hogy nemcsak hogy
nem dicsértem túlságosan, de messze nem eléggé!" Mindazonáltal nem
182