Page 106 [106]
nem mond fentebb, azaz a tizenhatodik könyvben, a borostyánok között,
jóllehet az eryzőranost pedig tárgyalja.
6. Mi a helyzet azzal, hogy sem a Aisthost nem nevezi meg sehol máshol a
borostyánok között, s a hím- és nőivarúak különbözése sem annyira a kisthos
sajátossága csak, hanem inkább minden fáé és cserjéé általában, amit maga
Plinius sem rejt véka alá? Mi a helyzet azzal, hogy a virágja is különböző, a
borostyänon tudniillik a him- és néivartak egyszintiek, a kisthoson viszont
nagyon is különbözőek? Mert az, hogy a borostyán virágát a sziklarózsáéhoz
hasonlítja, ? úgy vélem, nem a színét érti rajta, hanem a pelyhességét, ami
a rózsákra jellemző. Ezért hívta Iheophrastos is a borostyán virágát Xxvowön¬
nak [pelyhesnek].!**
7. Úgy vélem tehát, eléggé nyilvánvaló, hogy semmi nem kényszerít min¬
ket arra, hogy elismerjük, Plinius a tizenhatodik könyvben a £zszZost a boros¬
tyánok közé sorolta, aki mindazonáltal a huszonnegyedik könyvben a £iszöost
csakúgy, mint a chamaikissont [xapaixtooog - földi borostyän] kapcsolatba
hozta a borostyännal, nem azért, mert az hitte, hogy a isthos és a borostyän
ugyanaz, hanem mert a görögök egy hasonló szóval (így mondja ugyanis)
nevezik meg. Ezért, nehogy a kifejezés hasonlósága bárkit is megtévesszen,
éppen ott tette hozzá a megkülönböztetést, ahol az összekeverésükre alkalom
adódott. S még ezzel sem elégedett meg, hanem a kisthos borostyäntöl külön¬
böző sajátságaival is kiegészítette. Fentebb ugyanis sehol nem írta le a boros¬
tyänt úgy, hogy rámutatott volna akár, hogy , nagyobb a kakukkftűnél", akár
hogy ,a bazsalikoméhoz hasonló a levele", akár végül, hogy , fehér virágú".
Ezért immár ki kételkedhetne, hogy Pliniust valóban , Szerencsésnek" kell
neveznünk," hiszen e hiba gyanújának még az árnyéka sem fér hozzá!
8. Mellesleg, bevallom, meglepődtem a következő dolgon: hogy jutott
eszedbe, hogy a /édon (vagy ha inkabb így akarod, /ada, amiből a ladanum
név is származik) növényt latin kifejezésnek véld?"§ Mintha éppenséggel
Dioskoridés és más régi görög szerzők is nem ezt használnák mindenütt,
mint honi és anyanyelvi kifejezést, ahogy, bizony Isten, a /adanumot is!
9. Ezek voltak, Niccolóm, amikben Plinius kapcsán ellentmondanék neked
(hogy igaz vagy hamis, nem tudom, de számomra mégis valószínű). Hogyha
te, nagy tudású férfiú, helyesnek találod, örülni fogok, hogy egy latin szerző
hírneve nem forog olyan veszélyben," mint a barbároké."" Ha nem, várom,
mit és hogyan felelsz e felvetéseimre. Mivel mindazoknál, akik nagy mű¬
veltséggel rendelkeznek, Plinius hatalmas tekintéllyel bír, vagy nem kellene
megtámadni, vagy sokkal erőteljesebben kellene megtépázni, mint ahogy,
úgy tűnik, eddig tetted.
Élj boldogul!
104