Oldal 28 [28]
leveleimet ezzel szemben túl rövidnek mondják: akkor én felhozom Diónt,
Brutust, Apollóniost, Marcust, Philostratost, Alkiphrónt, Iulianust, Lybaniost,
Symmachust, sőt Lukianost, akit sokan tévesen Phalarisszal kevernek össze.
Másvalaki azért kárhoztat, mert témáim nem levélbe illőek: elviselem a
kárhoztatást, de Senecával együtt. Valaki nem szereti a levelekben a bölcs
mondásokat: ismét Senecára fogok hivatkozni. Más viszont több bölcs mon¬
dást követel: vele Dionysios fog szembeszállni helyettem, és ő állítja majd,
hogy a bölcs mondások nem illenek bele a levelekbe. Ha túlságosan nyíltnak
mondják a stílusom: mégis ezt dicséri Philostratos. Ha túl homályosnak:
ilyen Marcus Tulliusé egyik Atticushoz írott levelében. Esetleg túl hanyag:
a leveleknek maga a hanyagság az ékessége. Netán túl figyelmes: ez a legna¬
gyobb mértékben illik hozzá, hisz a leveleket ajándék gyanánt szokták kül¬
deni. Talán túl szép? Dionysios lesz védőügyvédem. Ha hiányos, akkor
Artemón. Azután, minthogy léteznek bizonyos római atticizmusok, ha nem
elég , attikai", hát épp ez fog illeni hozzá. Hisz mi másban marasztalhatnánk
el Héródést, mint hogy (bár attikai) túlságosan atticizál? Ha ezzel szemben
túl attikai lenne levelem, ez esetben Iheoprastost hozom fel, akiről ugyanezt
jegyezte meg egy anyóka, jóllehet Iheoprastos nem attikai férfi volt." Tán
nem elég kedélyes? Hát engem a komolyság gyönyörködtet! Nem elég komoly?
Az örömteli dolgok ragadnak meg. Vannak benne alakzatok? Nos, a beszéd¬
hez igen közel álló levél szereti ezeket a ,gesztusokat". Nincsenek benne
alakzatok?" Hát éppen ez az alakzatnélküliség alakítja levéllé. Megmutatja
írójának jellemét? Így is tanítják. Nem mutatja meg? Nem erre törekedett,
hiszen tartózkodnia kell a hivalkodástól. Keretes a szerkezete? A görögök is
így írnak. Nem keretes? Ezt Philostratos sem kifogásolja. Laza és szabály¬
talan? Aguila kedvelné. Szilárd lábakon áll, és szervesen kapcsolódnak részei?
Quintilianus kedvelné. Nem tarsalog? Hisz nem párbeszéd! Társalog? Közel
áll a párbeszédhez. , Szokványos módon mondod a szokványos dolgokat,
újszerűen az újszerűeket" — mondja más. Tehat egyezik a stílus a tárggyal.
, Szokványos módon mondod az újszerű dolgokat, újszerűen a szokványosa¬
kat. Persze, hiszen emlékszem a régi tanításra: , A szokványos dolgokat
szokatlan módon, a szokatlanokat szokványos módon csináld!"
3. Azt remélem tehát, hogy ekképpen minden esetben ki tudom húzni
magam a pácból. Hanem majd olvasóim maguk meglátják. Neked azonban,
kedves Pieróm, minden bizonnyal örömet fognak okozni leveleim, ha jónak
találod őket, ha pedig nem, akkor odaadásommal járok kedvedben.
Elj boldogul!
26